Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVI. (1950-ig Cinkotai, Mátyásföldi, Rákosszentmihályi, Sashalmi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.157.a/5)
1953-11-12
© n /v0^^ V A taggyűlések akkor lesznek jók, ha a mi Pú-msunk Plyhí* lesz, hogy az olvtársak a tömegeket veaetni/fögdpílBó8>z az Irányítás lehetné fogja tenni, hqgy a zy.ieSS^áfdunk politikáját saját politikájtiknak érezzék. 8./ A dolgozók sokkal jobban megértették a Minisztertanács határozatát mint a vezetők. Az óitkesésen a doIgozók teljes tett k 118;*-ra a tervet. Lz azt jelenti,hogy megértették a minisztertanács határozatát. Ha egy igazgató nem megy el egy műhely értekezletre, Így nem lehet határozatot végrehajtani. Félreállnak a vezetők. Nagy a probléma a ruha és fi zetés dolgában. A fizetések; t nem adták ki, holott 6-án kellett wIna fizetni, hanem csak lteán fogják kiauni. A dolgozóknak ruha keli és csak egy párat kapnak. A dolgozók azt mondják,hogy nem gondoskodnak a dolgozókról, i.gyiknek nadi'ágot adtak, a másiknak kábítót, Nem látják el a szállásokat tüzelővel. A hulladékot nem tudjak eltüzelni, mert külföldi áru, ami már ki. van dolgozva és sok kv-rt jelent, ha azt eltüzelik, A vezetőcég igór valanit, de azt nem tartja be. z építésvezetőnek most is mondta, hogy jöjjön cl az értekezletre és nem jött el. Ugyanígy nem jön el más érte ezXetre sem. Ha ez Így marad, nem tudják zökkenőmentesen megoldani az építkezések: t. Az Igazgatók mindig azt nézik mii yen a prémium. Vannak brigádok, akik versenyében vannak egymással. Nem kérdezik inog,hogy fogja szétosztani a jutalmat a brigád. A Hrig&dyg,»tó a jó kollegáknak ad, a másiknak nem. G azt mondják, Éli Sem tetszik, lépjen ki a brigádból.Így nem lelsz t versenyezni. 3 az igazgatóság ezt nem veszi figyelembe, aiaűoat megpróbált,hogy ezt kivizsgálják, de minden magy a maga utján, mintha semmi sem történt volna.Ezen javítani ne II. 9./ M á z .1 et: Dóka et. beszédében elmondta,hogy biztositani kell 1953-4vés terv sikeres befejezését ós azt is,hogy 1934.évet sin résén megindítsuk, s zökkenőmentesen folytassuk. A dolgozóknak meg kall magyarázni, milyan fontos az auyagtaka^ rákossá3, önköltség csökkentés, minőségi munka megjavítása, mert csar ezen koreaztül tudjuk életszínvonalunkat emelni. Ezen a téren a kerületben nagyon sok a tennivaló. Fékünk ezt s kérdést pátounkank kifelé fordításával tudjuk elérni.Meg kell értté írni a dolgozókul,hogy a szigora auyagtakaiákosság, önköltség csökkentés és a minőség megjavítása szoros összefüggésben van a doigoaók é 1 et pziavonaláuake iueléaóvei.A kerület.t P.B, vizsgálta a Tanáoe munkáját. A Tanács az a k*k szerv, amely Pártunk politikáját leviszi és ismerteti a lakossá ,gal. Kerületi viszonylatban sokat fejlődött ugyan a Tanács munkája, de még mindig eok kérdésben a bürokratikus intézkedés , jellemzi munkáját. A Tanács munkáját sok kommunista sem segítette jól munkújóval elő. A parasztság felé nem tudták élővé tenni Partunk politikáját, Ha ezt ismertetik a dolgozókkal, népszerű lesz pártunk munkája, A Párt központi határozatát le kell vinni & ezéles tömegek közé, ekkor munkánk javulni fog. 10./ S z ő c e ©t* Gazdasági vezetők szemszögéből nézve a kérdést, Rákosi‘et, beszédében döntően felhívta a figyelmet arra,hogy u jövőben a gazdasági vezetőknek lesz ideje arra,hogy gazdaságosabbá tegyék a termelést.A jövőban az anyagterv és a termelő si terv összhangban lesz. Ebből következik,hogy több id> less a gazdasági vezetőknek ax*ra,hogy az üzemmel törődjenek. az Iiarus vonalán a Sz.Ü-b&n nyert tapasztalatok felhasználásé vei
