Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVI. (1950-ig Cinkotai, Mátyásföldi, Rákosszentmihályi, Sashalmi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.157.a/3)
1951-11-02
rr i p. B. beszámoló i kieipari termelőszövetkezeteink élete és fejlődése. Cerő elvtáre Pártunk IX. Kongresszusán rámutatott arra, hogy felvilágosító és szervező munkákkal segíteni kell a kisipari szövetkezeteket éa biztosítani kell zavartalan fejlődésüket, A helyi iparnak és a termelő szövetkezeteknek nemcsak gazdasági, hantim politikai téren ie fontos feladatai varrnak, különösen az l^ari termelő szövetkezeteknek. Jő részben az ő feladatuk az, hogy a kieáru termelőket, a kisiparosságot bevonják a szocialista szektor munkájába, átneveljék őket a szaoialieta társadalom hasznos tagjaivá. A szövetkezetbe tömörült iparosok, a kisiparosság azon rétegét képviselik, akiknek politikai előrelátásuk van, látták országunk fejlődését, látták azt, hogy a szövetkezet sokkal magasabb szövetkezeti forma, mint az egyéni ipari gazdálkodás. y-v Ezért a szövetkezeti mozgalmat raindon erőnkkel támogatni kell, mert a szövetkezetek az általuk termelt cikkekkel egy szerves részét képezik népgazdasági terveinknek. A szövetkezet minden téren előnyben kell,hogy kerüljön a kisiparral szemben, elsősorban azért, mert terraelvényei hovafordltása 100 $-ban ellenőrizhető. Ezzel ellentétben a kisipar helyzete teljesen más. Ilivel a legtöbb kiéi* iparos nem Végez olyan kielégítő könyvelést, amely megnyugtatna bennünket arról, hogy tarmelvéaye a rendeltetési helyére kerülne hatóság által megszabó tv áron, vagy pedig a kiutalt anyagok nem—e más óéira használják fel, mint mire kérték. Éppen ezért a kisiparosság részéről ezen a téren eok a visszaélés. Ennek ellenére a Magyarországon lévő kisiparosság - de itt főleg Budapest területéről beszélhetünk - elég nagy réteget képez és a szocialista államépitéet flgyeleiiibevéve nem mindegy nekünk, hogy ez a nagy réteg az ellenség, vagy a. mi hatáskörünkbe tartozik. Ezt & réteget meg kell nyernünk a magánk számára. Ez úgy lehetséges, hogy az aay&g• elosztást, v&gy bármilyen problémájuk érdekében eljárunk, hogy lássák ^ népi demokráciánk segítségét. Az uj kisipari szövetkezetek megszervezése ©ok esetben nem volt kellő gonddal előkészítve, úgyszintén a meglévő szövetkezetek szervezési és gazdasági élete is eok niányosségot mutatott. Így a kieipari szövetkezetek vonzóereje erősen csökkent a magán kisiparosok felé. Mindez nagyon visszatartotta á szövetkezetbe lépni kivánó kisiparosokat. Meg kell érteni, hogy a kisiparosnak amikor a szövetkezetbe belép, szakítani kell kisiparos múltjával. Ez pedig csak úgy történhet meg, ha bizonyos öntudat alapján lép be a szövetkezetbe, ifézzük meg a második pártkongresszus után kerületünkben a kisipari szövetkezetek fejlesztése terén elért eredményeket. Megállapíthatjuk, hogy a mai napig elért eredmény igen jő, mert kerületünkben 9 szövetkezet működik., amelyben az öeestagok létszáma 165 fő és 9 alkalmazott. A szövetkezeten kívül álló kisiparosok száma 4-59 fő. Rátérek kisipari szövetkezeteink életére, működésére és fejlődésére. Fehérnemű és^í’elsőxuhajcfü^. Kerületünk legrégibb szövetkezete, áts utóbbi időben hatalmas fejlődésnek indult. Ez tapasztalható, mert kerületünk 2 városrészén Káko ászén tmihályon és Sashalmon megindított egy~egy minőségi férfi-női szabó szövetkezeti fiókot. A fióokoknak nagy jelentősége az, hogy kerületlink dolgozóinak ruhaforOltási, vagy ruhajavitáaí igényelt elégítik ki. Ezek a fiókok M —— ........ .......'———— ■—*--------------------- -....................................................' ... ___________ , .
