Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.156.a/3)
1949-09-22 / Pestújhely
* A j hiszen az ő saját kémük a tárgyaláson tárta fel Tito munkájának \ eredményeit céljait. Az amerikai sajtó részben agy nyilatkozi%Mf$|0\ hogy vájjon egyáltalán érdemes-e fitóékkal tovább foglalkozni. \ /Példának hozza fel a iocgasskáx kínai esetet./ Tisztán áll^ fjj| \ békeszerető népek előtt szerte a világon , hogy az a harc,*.»aau..t• most megint megvívtunk, megnyertünk, ez hatalmas erősödést fog adni, nemcsak az M.D.P.-nak, hanem az egész nemzetközi munkásságnak a harchoz. Tiszta és világos lesz, hogy a háború elő volt készítve, itt hivatkozik Sztálin elvtársra, akitől megkérdezték, mi a véleménye, lesz-e háború, ő akkor azt felelte, hogy a népék_nem akarnak háborút. A háború nagyon közel volt elvtarsak. Ha nincs a gzü. és annak bölcs vezére Sztálin elvtárs és a nagy Bolsevik Párt, akik ébren örködnek a népek szabadsaga felett, akkor a háború mar meg is lenne. így újra bizonyságit textünk a béke mellett és bebizonyítottuk, hogy ák a békét akarjuk, ők pedig &^ háborút akarják. Ez tiszta valóság, mert azok kerültek^ bíróság elé, okik a tervvel rendelkeztek és megkezdték a határincidenseket. Ez mérhetetlen erősítést fog adni a munkásmozgalom területén. Mondhatni azt is, hogy jó szolgálatot is tett, mert példát mutatott a többi népi demokráoiák felé, hogy az ellenség képes ' befurakodni az államapparátus legbelsőbb részeibe, hogy ott bom^ lasztő munkát fejtsen ki, igy fokozni fogják az éberséget. • N Ezeket a dolgokat mi látjuk és tudjuk, de vájjon érzi ezt teljes egészében a dolgozó nagy tömeg. Levittük—e úgy a széles népréteg közé, mint ahogy le kellett volna vinni? Ha alaposan megnézzük akkor azt hiszem, hogy nem egészen. Mik azok a szempontok, amiket nekünk meg kell néznünk, mit bizonyítanak a kisgyülések, taggyűlések, pártnapok. Nem vitás, hogy fejlődés lelkesedés van, de szaporulat van-e?rA kisgyülések látogatottsága számszerűleg olyan mint azelőtt, ha van is egy egész kicsi száza^ lék emelkedés. Az elvtarsak hangosan, lelkesen fejezik ki gyűlöletüket a R: jk-bandával kapcsolatban , de azon túl tesznek-e valamit? Az összevont párt.napon lelkesen adtait kifejezést érzéseiknek, de kevés hangzott arról, hogy akarjuk megváltoztatni és hogy fogunk felelni erre? Követelték a halálbüntetést és örül- 1 nek a leleplezésnek, hiszen nem akarnak háborút, de hogy hogy fogunk felelni az imperialistádnak, hogy fogjuk megváltoztatni a munkához való viszonyt, erről kevés szó esett. A taggyűlések nagy n fejlődést mutatnak, a helységek szépen voltak dekorálva, a titkárok is fel voltak készülve át volt beszélve velük a kérdés, de mégsem úgy történt mindehol. A mi területünkön üzem minős, den nem mindegy, hogy hogy viszonylanak a mi tagjaink, akik ugyancsak...üzemi dolgozók a termeléshez. Nekünk meg kell értetnünk a dolgozók nagy tömegével, hogy a termelésnek hatalmas lendülettel kell emelkedni, mert ha a termelés rossz, akkor rossz az osztályharc is. Ezek azokba dolgok, amit meg kell valósitanunk és ki kell vinnünk. Ha mi azt akarjuk, hogy nyugodtan békében éljünk, ahhoz az kell, hogy gazdasagilag megerősítsüatk hazánkat. Ha valaki úgy nézi, hogy a ,ye*7 i senyen keresztül többet fog keresni és ujjitasat módosítását titokban tartja, hogy a munkatársa ne tudja azt alkalmazni, az saját magát ősapja be és károsítja meg. A kollektív szellem fontosságára tér ki Fábik elvtórs. Fábik elvtárs a következőkben idézeteket mond Kovács elvtárs referátumából, többek közötti A párt aktivált feltétlen be kell kapcsolni az egyéni versenybe, itt dönteniük kell, hogy vagy a Párt és a verseny, vagy a párt és a verseny nélkül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy diktatórikus eszközöket használjunk. Meg kell néznünk, hogy kik azok akiknek módja van bekapcsolódni az egyéni versenybe, k meggyőzés fegyverét kell használni és a műszaki értelmiség bekapcsolását a versenybe. 3 íVT-iaM*****—"*""'''! . i -i' ' —— —— r r
