Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.156.a/1)

1950-06-11

vj - —......... ....-g—— -----------­r TTT- 44 - / SHWZ(SII.\ nem szükséges a béke mellett állást foglalni,<éa&JtŰlMíg imádkoztak a békéért és ezután is fognak. •3ok pedagógus Ti a klerikális reakció befolyása alatt, igy pld. egy tanítónő egy mun ásgyermeknek azt mondotta, hogy ne J tanuljon, menjen el inasnak, lesz belőle vasmunkás ás még pol­gármester is lehet. Ezektől a példákból világosan látható,hogy I a klérus nem a békét akarja és ezért a katolikus reakció min­den megnyilvánulása ellen fel kell vennünk a harcot. : ZuGuI J AlJOS : - n politikailag nagyon képzetlen vagyok., s kérem est nézzék el. Javaslom, hogy a motringok rövidek, ezeket hosszabbra kel­­/ Köts-övő/ lene csinálni. Rájöttem, hogy ezáltal 25-27 kg helyett 4o kg lehetne csinálni. Kérem a vezetőséget, hogy a Madách-téren egy játszóteret állit­­|f sanak fel. - a Felszabadulás utón reggel miért ég a villany. .1 RÁ;:-Z0IPT: Tavaly óta több jobb és baloldali irányzat befolyása érvényesüli vállalatunknál, ami a termelésnél érezhető volt. Réti elvtárs 1 /Textilfesték/ felhívta figyelmünket, hog.y-.mi-t jelent -a párton belül a frak- ——­o-iozHS. Hello ituk, hogy- mi történt a Déf ősznél, ami szomorú — esemény, hiszen a reakció főfészke a parasztság. J avaslom: 11 jobb os k aloldali elhajlókat v cg lég liquidáljuk. A pártbizottság irányítása az utóbbi időben nem a legmegfele­lőbb volt:, mert a pártbizottságon belül elvtelenség volt, a R.B. egyik agja aki azt mondta, hogy a burzsoá pártok élcsapa­tok, aki kijött a gyárba kiskirály módjára. Ezt végül is nagy­­budapestinek kellett felszámolni. k “ Tr-"01iD j/.NQ: : A szovjet nép világtörténelmi győzelme meghozta felszabadulá­sunkat. a szabadsághoz jutott magyar nép Rákosi elvtársunk ve­/ Olajgyár / zetésével megindította az épitő munkát, amellyel hazánkat és dolgozó népünkét kiemelte a második világháború okozta pusztu­lásból és nyomorból, a felszabadulás után fokozatosan megválto­zott a dolgozók viszonya a munkához, a Kommunista Párt harcolt azért, hogy a dolgozók megértsék: csak saját munkájukkal bizto­síthatják az ország fejlődését a szocializmus felé. Ezt meg is értették a dolgozók, a tényleges ujitómozgalom kialakulásáról azonban csak 1948-tól lehetett szó, amikor az üzemek államosí­tásával, a dolgozókat a termelés közvetlen gazdáivá tették. Et­től kezdve egyre nagyobb számban merültek fel az ujitások, sőt jelentes tálálmányok is. a sztáhánov mozgalom általános népi mozgalommá lett, ahol s me­rész kezdeményezők ezrei a dolgozók millióit ragadják magukkal példájukkal. Az uj szocialista munkaviszony egyik legragyogóbb megnyilvánulása az, hogy .most a sztahanovisták ;:a~uk lépnek fel kT ______________________________________________________‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom