XXXV.13.b / 8. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.30-1957.02.11. Kerületi munkástanácsok működésével kapcsolatos iratok
1 Qi '- 3 A munkástan .cs -és az elnökség viszonya* Tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy az elnökség. ' _ és a munkástanács feladatainak elhatárolás nem elég világos* A z elnökség általában ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkozott, mint a munkástanács* Emellett azonban tapasztalható, hogy a munkástan .cs határozatai végrehajtásának ellenőrzése, az igaz ;atóság rend szeres, menetközben történő beszámoltatása mint az elnökség önálló feladata kezd kikristályosodni. A munkástanács és az igazgatás viszonya, A munkástanács határozatai végrehajtásának megszervezése ma m ír teljes egészében az igazgató feladata. Az igazgatóság munkájának alapjául szolgáló határozatok egyrészt eléggé átfogó jellegűek, másrészt eléggé konkrétek ahhoz, hogy a vállalat igazgatója ezek alapján érdemben irányíthassaca vállalat munkáját,. • Kezdetben azonban a munkástanács olyan kérdésekkel is foglalkozott, illetve hatorozatokát hozott, amelyek- .ben már a kérdés jellegén '1 fogva a határozathozatal joga is az igazgatót illeti meg /pl. személyzeti kérdések, egyes dolgozók felvétele, bérbesorolása, stb./ Ez természetesen gátolta az egyszemélyi felelős vezetés megválósitását és az operativ, konkrét irányitás rovására m nt. A munkástan cs határozatai oly módon jutnak el a vég- j rehajtó szervekig, hogy a gy ér igazgatósága a munkástanács elnökségével a hetenkénti igazgatósági ülésen ' megállapítja a határosat végrehajtásának módszereit, vég rehajt.ísi utasításokat dől -oz ki. A végrehajtás módozatait megt/árgyalja a gyáregységek ás az osztályok vezetőivel is. A hatoz ;tok végrehajtását az igazgatóság ugyancsak az elnökséggel együtt beszéli'meg. • Sajátos formája alakult ki a vállalatnál a munkástanács egyes tagjai, valamint az üzemrészlegek és-osztályok vezetői közötti kap cső látnék- • A munkástanács tagjait területi elv és "foglalkozási elv" /műszakiak, adminisztratív dolgozók és munkások/ alapján választották és az egyes területfeet, üzemeket képvise^- lő munkástan -.cs-tagok állandó és szoros kapcsolatban vannak az adott terület,' üzem vezetőjével, /pl, a gyárrészleg vezetők a munkástanács tagjaival megbeszélik az uj bérfomák bevezetésének módszereit, vagy a szervezeti egyszerűsítés beveezété sávéi kapcsolatban megbeszélik a dolgozók áthelyezését, vagy nyugdíjazását, stb./ . A kezdeti időben a munkástanács elnöksége és az igazgató, valamint néhány gazdasági és műszaki vezető között alapvető ellentétek voltak és hiányzott megfelelő bizalom. Ennek ■ okai elsősorban politikai természetűek. Emellett szerepet -játszott az a körülmény, hogy a munkástanács lényegében teljesen önálló vállalati gazdálkodás kialakítására töreteiett és a felső .3 »