XXXV.13.b / 8. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.30-1957.02.11. Kerületi munkástanácsok működésével kapcsolatos iratok

moritó munkáját, hanem kizárólag azért, hogy ellenőrizzen egy-egy kellőkép nem ismert vagy a fellebbezés következtében egészen más megvilágításba helyezett tényt. Egy pillanatig sem tagadtuk, hogy a névsor összeállttásínél követhetünk el hibákat és éppen ezért biztosítottuk a fellebbezés lehetőségét. De véleményem szerint a fellebbezések elbírálásánál az illetékes bizottságnak nagy segítségére lesz & tények és csakis a tények feltárásánál a rendelkezésre állé káderanyag. Ez a káderanyagok "titokzatos elrejtésének" a háttere, amelyről különben a Magyar Rádió Vezetőj ;nek is tudomása volt. .uegxeljebb az sajnálatos, hogy az eltávolítottak listáján szereplő több munkatársunk káderanyaga - még a Munkástanács helyiségéből történt átszállítás előtt - nyomtalanul eltűnt.

Ha a Magyar Rádió mindegyik vezető testületé olyan lelkiismeretességgel harcol a "terror, a megfálemlités es a létbizonytalanság® ellen, mint ahogy ezt a Magyar Rádió Munkástanácsa tette, akkor a Magyar Rádió dolgozói azt hiszem nyugodtan nézhetnek a jövő ele. Már annyiszor elmondtam, hogy szinte Ízléstelennek tűnhetik, de meg- egyszer megismétlem, hogy a Magyar Rádió Munkastanácsa november 3.-án kérte fel a Magyar Rádió akkori kormánybiztosát, hogy november 4.-án, vasárnap jöjjön át megtárgyalni az elbocsátandók egzisztenciális kérdéseit s a Munkástanács javaslata úgy hangzott, hogy a törvényes felmondási idő lejárta után a kormány biztositsa a létminimumot - de nem a Rákosi-korszakban a takarítónőknek adott létminimumot - az elbocsátásra kerülő dolgozóknak mindaddig, amig azok másutt elhelyezkedni nem tudnak. Azt hiszem a "terrornak, megfélemlítésnek és létbizonytalanságnak" ezt a módját a Rádió dolgozói - végső esetben - még ma is és a jövőben is hajlandók lesznek vállalni. A megbeszélésre november

4.-én nem kerülhetett sor ... ,

A Magyar Rádió MSzMP szervezete ideiglenes intézőbizottságának j az égisze alatt megjelent közlemény egyik legsúlyosabb vadja, az, hogy a Magyar Tádió munkástanácsa "november 4.-e után a nép érdekeben akadályozta a munkát és teremtett olyan erkölcsi terror-légkört, hogy senki se mert munkára jelentkezni." AZ MSZMP rádiós szervezete itt a legélesebb összeütközésbe kerül a pártszervezet egyik tagjával, Gács elvtárssal, aki november 3o-án elmondott beszédében sző szerint a következőket jelentette kit"Köszönetét akarok mondani a Rádió Munkás- tanáosának eddigi m!iködéséért, amely rendkívüli mértékben segítette elő nemcsak az én munkámat, hanem a Rádió egész kollektivójának a hass -•

nára volt."

Nem tudom, kire vagy kikre vonatkozik a Kádár kormányt"becs____________ ■ :,f ___________________________- 3 -