XXXV.13.b / 8. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.30-1957.02.11. Kerületi munkástanácsok működésével kapcsolatos iratok
,. ■ *■. '&&■' «, 2-ft .* -1 „q $ ,v a 4 a /* Tárgy» A HÍVAGnál a munkástanácsokkal kapcsolatos megbeszélésekről. Elölj áriban megegyezni kívánjuk, hogy a munkástanács elnö- kóvel - Póka kartárssal - erdőmben tárgyalni nem tudtunk, mert ő többórás várakoztatás után kijelentette, hogy nem hajlandó feltett kérdéseinkre válaszokat adni, miután ebben az ügyben már hatodszor zavaxják és hozzá többször már a sajtó sem mer kijönni, miután megmondotta nekik véleményét, tekintettel arra, hogy közléseit elferdítve továbbították. Póka kartára Ígéri ridegen tárgyalt velünk, feltett kérdéseinkre cinikus riak mondható válaszokat adott - pl. hogyan működnek a tanácsok! közöltéi rendelet szerint, stb. Milyen a munkamódszerük! nem alakult aég ki. í!Ülyen a kapcsolatuk az igazgatóval! erről nem nyilatkozik, stb. 9 gyár igazgatójával - Prösohl elvtárssal - elég részletesen tudtunk beszélni a munkás tanács okkal kapcsolatos problémákról. Az a véleményünk alakult ki, hogy -V"sohl et. általában helyesen látja a kér- “ dáseket Is szilárdan, elvtársi módon, kemény kézzel vezeti a vállalatot és intézkedéseinél a népgazdasági érdeket tartja, szem előtt. Hantiakban tártok ki a vele folytatott beszélgetésünk lényeges pontjaira! Véleménye szerint szükség van a munkástanácsokra és megfelelő körülmények között az igazgató a vállalat érdekében együtt is tud velük dolgozni. Hagy baj azonban, hogy a munkástanácsok az ellen^orra’alom • napjaiban alakultak, amikor demagóg emberek férkőzhettek be a táncosokba, pl. a üávagban is egy Bíró'nevezetű ember felállt az asztalra és azt mondta ha azt akarjátok, hogy az üzemben soha többé ne legyen pártszervezet, akkor szavazzatok rám. Bírót be is választották. Ham helyes, hogy a mai napig nincs megfelelően rendezve a munkás- tar. ce és az igazgató jogköre. Ennek következtében az a helyzet alakult ki, hogy az erősebb oldalán van az igazság és az tudja eresztülvinni V akaratát. Pl. a M&vagban a lényeges kérd Elekben mindig Pr"schlé volt a döntő szó. Helyeselné, ha vállalati iga:-,g-tok és munkástanács elnök:5k be- ^ vonásával olyan rendelet-tervezetet vitathatnának meg az irányit 5 szerveknél közösen, amelyek kielégítően rendeznék a vit lseket. Vitás k'rdés volt pl. náluk, hogy legyenek-o centralizált szervek, vagy csak decentralizált szervek működjenek. \ munkástanács nz utóbbihoz ragaszkodott. *.z igazgató viszont keresztül lépte saját álláspontját, miszerint centralizált szervekre szükség van, hiszen csak az önköltséget növeli és az emberek munkájának rossz szervezését bizonyltja, hogyha agy vállalattól egyszerre a különféle üzemekből 8-10 fő elmegy sürgetni pl. 03 - veket Csepelre, vagy hengerelt anyagot zdra. Hókkal helyesebb, ha r w*y\G- ban egy központi anyagbeszerzés van é3 a sürgető egy kiszállása álkalmával reklamálja meg az összes üzemegys'gekben hiányzó anyagot. Ugyanis aa a halváét, ha van egy központi raktár és a hiányanyagokat a vezetőkkel való tár- | gyalás alapján annak a műhelynek adják, amelynek a munkája sürgwősebb. Araig decentralizált anyagraktárok voltak csupán, addig koraolv viták, veszekedések alapján sikerült a helyi raktárakból az anyagot máshová irányítani, Milyen a munkástanács összetétele a Mávagban? Mivel a választások idején a szellem még igen rossz volt a gyárban, a 71 fóbőí mindössze 2 párttag von, a tanács 9° -a demagóg, k fizikai dolgozók 10 -a jó, 20 ^-a közepes, • A A4 ' Jl-4 s ólat 1
