XXXV.13.b / 7. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.23-1957.08.13. Feljegyzések az "ellenforradalom" alatt történt eseményekről
mélyzeti osztálya részéről magnyilvánuló ellenállás miatt. Hivatalos intézkedések meghozatalát várták. Szék azonban késtek. Szerepe volt azonban ebben annak a nyilvánvaló hibás választásnak is, ami Zrupkóné elvtársnő személyzeti felelősi megbízatásában mutatkozott meg. A jóakaratu, de kis képességű Zrupkóné elvtársnőben semmi kezdeményezési készség nem volt, erősen Povárny elvtárs befolyása alatt állott, aki ugyancsak nem sürgette a káderanyag felülvizsgálását, így történt azután, hogy a teljes személyzeti anyag eredeti formájában került a „Forradalmi Bizottság" kezébe, majd részbrn ugyan - úgy, részben megcsonkítva a dolgozókhoz. A sokféle - részben komolytalan, de az érdekelteket mégis csak bosszantó — bejegyzés és az osztályvezetőknek a beosztottaikról felkérésre, vagy anélkül adott véleménye sértődöttség és ellenszenv kialakulásának forrása lett. Vissza kell még térnünk a VIII. kér. PB instruktorának személyére. Pataky elvtáms a PB október 23-án, a déli órákban megtartott választmányi ülése után, amelyen Povárny elvtáes tagként vett részt, azt közölte Povárny elvtárssal, hogy ő a tüntetésre megy, és a felvonulásban való részvételt ajánlotta az OMK dolgozóinak is. Utó-® lag találtunk magyarázatot Pataky rendszeresen visszatérő felhívására, amellyel a pártvezetősógnek azt ajánlgatta, hogy járjanak el „tapasztalatcserére" a Széchenyi Könyvtár, a Szabó Ervin Könyvtár és a Rádió taggyűléseire, ahol „nagyobb élénkség és mozgolódás" mutatkozik, mint az OMK-ban, ahol „nagy a osend". Nyilvánvaló, hogy a titokban már akkor a Nagy Imre vonalra osuszott Patakynak célja lehetett az OMK pártvezetősége magatartásának megváltoztatásával. /Ugyanez a Pataky ez év márciusában Bogdánná elvtársnőnél, a volt párttitkárnál egy utcai találkozáskor a pártba való belépése iránt érdeklődött, igenlő válaszra „szégyelje magát" megjegyzéssel ref- lekt ált • / A Jataky szerepének ismertetéséhez kell kapcsolni az OMK ügyek minisztériumbeli előadójának Erdődinek viselkedését, már csak azért is, mert e két személyt szoros kapcsolat szálai fűzték egymáshoz. A „munkáskáder" „uj értelmiségi" Erdődi könyvtári látogatásai so- A rán olyan magatartást tanúsított, fcogy az általános visszatetszést™ keltett. Köszönés nélkül ment be az egyes munkatermekbe, a hivatalos érdeklődésem kivül egyetlen dolgozóval sem állt szóba. Minden- -^f^ünt, hogy termelési értekezleteken csak Povárny elvtárs előadását hallgatta meg, a dolgozók hozzászólásait már nem. Az osztályvezetői értekezleteket hangtalanul ülte végig. Csak a novem- ber—decemberi napokban változtatott valamelyest gőgös magatartásán, most már kezet fogott és beszélgetett - a „Forradalmi Bizottság" tagjaival. Az OMK dolgozói és párttagsága az MDP márciusi határozata előtt erősen passziv volt politikailag. Politikának az OMK megalakulása első idejében kizárólag a személyi áskálódásokat értették, látókörük nem igen terjedt túl a saját intézményük szintjén. A márciusi határozat - illetve már az SZKP XI. kongresszusának határozatai fölrázták az embereket, de a szomorú az volt, hogy nagypo- litikai kérdésekről a párttagság sokkal kevesebbet vitázott, mint a párt önkivüliek. A pártonkivüliek is inkább egymással beszélget- tek és a párttagok és népnevelők száméra - nagyon kevés kivételm2ni.vf1?mínyük,v°lt. Kik voltak azonban a Elsősorban az értelmiségi párttagok, akiknek legnagyobb része - mint az az ellenforradalom után kiderült - csak opportuAQ h . ... ________ . j- 2 -
