Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/5)

1954-07-16

telephelyére 1948. őszén került. 1949-ben már egy meglévő alapra ópitet­­' tűk fel a jelenlegi üzemet. Az üzem felépítése és a már korábban meglévő gépi benendezós pótlására 6 millió Ft, beruházást adott államunk. Az üzem kezdetben 500 dolgozóval, most pedig több, mint 2.000 dolgozóval dolgozik. Az elmúlt évek alatt a vállalaton belül létesült egy sor olyan szociális létesítmény, amely megkönnyíti és zavartalanná teszi dolgozóink munkáját és előaegitik maguk és gyermekeik pihenését. Csak az elmúlt óv végén 800 ezer Ft-ot fordítottunk egy 90 férőhelyes bölcsödé létesítésére. Ez óv tavaszán pedig rendbehoztuk a zamárdi gyermeküdülőnket és 250 ezer A-os beruházással uj ebédlőt ős korszerű konyhát létesítettünk. Ennek eredményeként az idén már a tavalyi 270 gyerekkel szemben 330 gyermeket részesíthetünk üdülésben. Államunk gondoskodását a dolgozók az elmúlt évek során végzett munkájukon keresztül hálálták meg. Az üzem dolgozóinak a munkája segítette a vállala­tot hozzá, hogy kilencszer nyerje el az Élüzem cimet. Az üzem dolgozói a tervek teljesítését becsületbeli kérdésnek tartják. így volt az elmúlt évek alatt is és igy van ma is. Ezt bizonyltja az a té&y, hogy az első negyed­évben különböző okok folytán jé részt a magas munkásvándóriás következtében nem tudtuk teljesíteni a tervünket.A második negyedévben a kongresszusi vállalásunkhoz hiven behoztukaz első negyedéves lemaradásunkat és a féléves ^tervet végülis 102.7 teljesítettük. Az export tervet 108 fo-ra. Komoly eredményeket őrrünk el az önköltségi tervek teljositésóben is. Az első negyedévben a tervezett 0,2 ^“os előirányzat helyett 0,4-re teljesitettü a második negyedben a 0,5 %—03 eL őirányzatot is te^esitettük, élevi vi­szonylatban a 0,3 os előirányzatunkat O.á- ra teljesítettük. Partunk III, kongresszusa az ipar főfeladatának a termelékenység emelését és az önköltség csökkentését tűzte ki. Nem sokkal a kongresszus után a vállalatve­­zetősóg a pár t-Vógrehejtébizottság és az Üzemi Bizottság összeült,^hogy megtárgyalja mik azok a legfontosabb tennivalók, amiket a közeljövőben meg kell valósítanunk e feladatok végrehajtása érdekében. Brigádokat hoztunk létre, amelyek felkutatták az üzem különböző területén levő lehetőségeket s ezeknek a brigádoknak összesített munkájából született meg végül a vál­lalat intézkedési terve a II. félév terven felüli önköltségcsökkentésével kapcsolatban* hz az önköltségi—csökkontosi terv foglalkozik a technológiai fegyelem megszilárditásából, valamint az uj technológiai eljárások beveté­séből eredő önköltségcsökkentéssel, az energiatakarékosság kérdésévelt az r~\anyagtakarékossággal és az általános régié költségek területén történő^ önköltségcsökkentéssel, á tervezett határidőket és felél ősöket is rögziti. Az önköltségcsökkentósi tervünk alapján a második félévben terven felül 812,-ezer Ö-ot akarunk megtakarítani. A Párt-Vegrehajtóbizottság megtárgyal­ta azokat a módszereket, amivel elősegítheti a kidolgozott intézkedési terv végrehajtását. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy tömegmozgalommá^ tegyük az önköltségcsökkentést. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy mozgalom akkor válik eredményessé, ha abban nemcsak nehányan, nemcsak- a vezetők, hanem a dolgozók széles tömegei vesznek részt, ha^az a mozgalom támaszkodik a dolgozók alulról jövő kezdeményezésére os találko­zik ^törekvéseikkel. Ehhez az szükséges, hogy megmagyarázzuk az aktíváknak és a dolgozóknak, hogy milyen tényezőkből tevődik'össze az önköltségcsök­kentés. Mit kell tenni a mozgalom területén, az U .B.-nek, a rnühe lybizott­­ságoknak? Mi az önköltségcsökkentés tömegmozgalommá való tételének legxon­­tosább módját, a SZU-ban jól bevált egyéni megtakaritási számlákban lat-# juk. Éppen ezért néhány helyen a dolgozók vállalása nyomán alkalmazzuk nur és eredményeket is érünk dl. Az önköltségcsökkentést az aug. 20-ai, al­kotmányunk 5 évfordulójára kibontakozó szocialista verseny középpontjában akarjuk tenni. Ennek a célkitűzésnek megfelelően dolgoztuk ki az egyes mű­helyek és részlegek adottságainak figyelembevételével, hogy milyen irány­ban tegyék meg, dolozóink vállalásaikat, t £ :

Next

/
Oldalképek
Tartalom