Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.111.a/4)

1953-09-17

r n •> Kedves Elv társad! Pártunk és kormányunk határozatot hozott az ezévi ]ékekölesön jegyzés munkájáról. A Békekölcsön jegyzés szeptember Jo.-án kezdődik. Feláiatunk hogy a jelzést lehetőleg október 1-ig befejezzük. Pl kell érnünk politikai meggyőző munkával, hogy kerületünk dolgozol a "teljes önken te sseg biztosítá­sa melott a K.V. irányszámainak megfelelően jegyezzenek. Pártbizottságunk és cártszervezeteink előtt most kettős feladat áll: a politikai munka vitele és az ellenőrzés. A mostani jegyzést az eddigiektől eltérően az üzemekben és intézményekben nem a pártszervezetek, hanem a szakszervezet végzi, a területen, pedig a Tanács fogja végrehajtani. A Békekölcsön jegyzés feladatait az alábbiak szerint kivárom ismerteni: 1. / a tavalyi BK jegyzés fontosabb tapasztalatai. _ 2. / Milyen politikai helyzetben hajtjuk végre a BK. jegyzesfel adatat. 3. / Milyen legyen a BK. jegyzés politikai agitációs tartalma. 4. / Szervezeti feladatok. 1./ A tavalyi BK. jegyzésnél Pártbizottságunk és pártszervezeteink munká­jában a szervezeti feladatok kezdettől fogva előtérbe kerültek a politikai munka rovására. A politikai felvilágositó munka helyett legtöbbször az erő­szak, a megszégyenítés, a pártbüntetés alkalmazása terjedt el. Ezek a hely­telen módszerek nem meggyőzték, hanem taszítottak a töme­geket, és igy pártunk politikájának helyességéről nem győződtek meg. Ezek a módszerek a legjobban nagyüzemeinkben mutatkoztak meg, ni. a Y.Gs. Trak­torgyárban, E.K.M.-ben, Gránit-gyárban, Férfiruhagyárban, de nem voltak mentesek ettől a kisebb üzemek, hivatalok sem. Pl. a V.Cs. Traktorgyárban az elmúlt kölcsönjegyzéskor az acélöntődé^egyik vezetőségi tagját cártfegyelmi elé állították azért, mert nehoz családi kö­rülményire való tekintettel nem volt hajlandó azt az összeget jegyezni, amit tőle kértek és az alapszervezet szigorú megrovásban részesítette. Vagy a ^szállítási osztályon elzavartak az üzemből egy idős munkást, aki azt mon­dotta a ifi>gyűlésen, hogy a 4—5oo forintos keresetéből nem tud jegyezni. Az ilyen helytelen módszereknek az lett a következménye, hogy a dolgozok közül sokan elfordultak a párttól. A Férfiruhagyárban, különböző válogatott módszereket alkalmaztak, pl. aki nem akarta lejegyezni az előirt módszereket, behívták a diszpécser szobába ahol egy magas háromlábú székre ültették az illetőt, két-háorm népnevelő körülfogta, s addig beszéltek neki, mig meg nem izzadt és azt nem mondta, hogy hagyjátok abba, inkább jegyzek. Vagy udvarsepregetőt csináltak azok­ból a dolgozókból, akik nem egészen értettek egyet a kölcsönjegyzés mód­szereivel . Sok ilyen és hasonló példát lehetne még felsorakoztatni kerületünk viszony­latában a múlt évi BK. jegyzés módszereivel kapcsolatban. Politikai munkánk kifejlődését akadályozta az is, hogy a népnevelők netp kaptak a jegyzés ideje alatt uj és uj agitációs érveket. Ennek egyik oka az'volt, hogy pártbizottságunk ágit.prop. osztálya nem nyújtott megfelelő segítséget pártszervezeteinknek, vagyis elmondhatjuk, hogy az agtt, prop. osztályunk a politikái agitációs munka helyett, instruktor! munkát végzett. A másik oka, hogy a népnevelők nem lettek kiválogatva minőségileg és nem folyt megfelelően rétegagitáció sem üzemeinkben, sem a területen. Agitá­­clónkban nem domborodott ki "A magad hasznára jegyezz Békekölcsönt" jelszó és háttérbe szőrűit a bélceagitáció. f r ^ i -v- - ■ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom