Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1955-02-03
[ hogy az üzemi pártvezetés igék is jól informáltak legyenek és tudják, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a dolgozókat. líem szabad fl-gyelmenkivül hagyni azt sem, hogy az uj szakasz politikájával kapcsolatban is vannak még ferde nézetek és szemináriumokon is úgy vetik fel egy«s helyeken, hogy túl segítjük a parasztságot, de hiba van azon a területen is, hogy a pártfunkcionáriusok egy része még mindig inkább a hibákról igyekszik beszélni, de '••zen elsősorban a kor. PYB-nál kell változtatni. Ami pedig a tapasztalatcserót illeti, ezen a téren is vanjí tennivaló, mert a jó kezdeményezéseket még mindig nem sikerült általánosítani, holott ezzel is elősegítenénk az agitációs munka megjavítását. Szó volt továbbá arról, hogy a kampányfeladatok alkalmává’1 mindig jobb az agitációs munka, tehát arra kell akkpr törekedni, hogy mindig legyen kampány. A tanácsválasztás után volt a felszabadulási verseny, utána pedig jó alkalom a béketalálkozó, hiszen a. dolgozók többsége a nemzetközi kér\ dések iránt nagyon érdeklődik, amit igazol a békekisgyüléseken megjelentek száma is, de ez csak úgy lesz hasznos, ha összekapcsoljuk a hazai, üzemi, vagy hivatali feladatokkal. Lukácsvári elvtárs véleménye az, hogy a párt és tömegszervezeti vezetőknek elsősorban az volna a feladatuk, hogy a tömegek hangulatát tanulmányozzák és a dolgozókat érdeklő, őket foglalkoztató kérdésekre adjunk választ. Sok f'~v g a népnevelőértekezletek megtartásától és nem tudja hogyan érvényesül az a határozat, hogy a népnevelőértdezleteket magának a titkárnak kell tartani. a szemléltető agitációval kapcsolatban a tapasztalata az, hogy néhány üzemben ez jó, de inkább csak a termelés kérdéseivel foglalkoznak. Ami a termelési agitációt illeti, ezzel elég sokat foglalkoznak a pártszervezetek, amihez elég sok anyagot kaptak a kér. PVB-tól. A továbbiakban Lukácsvári elvtárs az ifjúsági export-brigádokról beszél, akik igen komoly eredményeket értek el. Az E.K.M.-ben pedig van olyan elgondolás, hogy felveszik a kapcsolatot a külkereskedelmi szervvel és kikutatják, hogy az üzemben gyártott exportáruért mit kapunk és ezt is felhasználják az agitációban. Ezen túlmenően beszélnek a fiatalok arról is, hogy a jóminőségü export gyártása tekintetében nemcsak az üzem becsületéről, hanem az egész ország becsület 'ről van szó. Egyébként Lukácsvári elvtársnak is az a véleménye, hogy a jelenlegi szakaszban az ifjúsági vonalon sem sikerült bevonni olyan létszámban népnevelőket az agitációs munkába, mint a tanácsválasztás ideje alatt, s feltétlenül jobban kell ellenőrizni az alapszervi pártvezetőségeknek, hogy az i-f ju-gárdista népnevelők részt vegyenek a népnevelőért dezlet sken. b^őcs elvtárs arról beszél, hogy igen szép fejlődés van a termelési agitációban, ámít bizonyítanak a termelési eredmények, az összehangolt tervek biztositák, hogy a műszaki intézkedési tervek alapján készüljön az agitáció tartalma, bár népnevelő szinten vannak még hiányosságok és a pártoktatás anyagát, amely szintén nagy segítséget jelent, nem tudják a népnevelők megfelelően összekapcsolni a termelés agitációjával. E tekintetben szép fejlődés van az E.K.M.-ben, ahol meg tudták értetni a dolgozókkal az ütemes termelés jelentőségét, az élsport és az üzem előtt álló feladatok fontosságát. Azzal a megállapítással azonban nem ért egyet Szőcs elvtárs, hogy az agitáció nem minden üzemben hívja fela figyelmet az export jelentőségére, mert ezzel mindenhol foglalkoznak, amit mutatnak az export-tervteljesités számai, hogy azt minden hónapban túlteljesítették üzemeink, bár nem kétséges az, hogy e téren is lehetne javítani az agitációt. Nagy lépést tettünk a termelés agitációjában azonban különösen azon a téren, hogy nemcsak egyszerű agitációs érveket adunk, harm meg is magyarázzuk az önköltségcsökkentés, termelékenység kérdéseit. Itt ki kell emelni a V.Cs. Traktorgyárat és a Férfiruhagyárat, ahol a jó tapasztalatokat nem tartják meg, hanem általánosítják. A verssnyszervező munkában is pl. az agitáció eredményének tudható be az, hogy a gazdasági vezetés és a mozgalmi szervek egy irányban húznak, ami érezteti hatását a termelés emelkedésében, s abban, hogy a rautatóknfi«oról-hónapra szebbek gazdaságosság szempontjából. A vállalások tdintetében is rátértek arra, hogy a dolgozókkal konkrét vállalásokat tétetnek, csak ez még elég szűk körű és elsősorban a Férfiruhagyár és az E.K.M. csinálja. Szőcs elvtárs nem egészen ért egyet azzal a megállapítással sem, hogy az üzemi pártszervezetek nem adnak választ az egyes problémákra, hanem szerinte hiányosság még az, hogy nem elég £
