Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.111.a/3)

1955-07-07

r ... i kiválogatása és a velük való foglalkozás előkészítése nem elég alapos, amit "bizonyít az Flektromos szövetkezet titkárának esete, akinél a PTO - bár tud­ta, hogy milyen alapvető kérdésekben vannak problémák a szövetkezetben, - nem nézte meg, hogy az illető milyen körülmények között él. A maga részéről helyesnek tartaná annak az elvtársnak felelős3égrevonását, aki nem elég kö­rültekintéssel állít be egy kádert. Lados elvtársnő a káderek fluktuációjával és kiválasztásának kérdésével fog­lalkozik és szerinte a 49 káder kicserélésének szükségessége is arra figyel­meztet, hogy sokkal körültekintőbben kell a kádereket kiválogatni és nem ért egyet Bende elvtárssal abban, hogy különösen a mezőgazdaságba küldésnél elő­fordulhat majd, hogy utólag rendeződnek egyes elvtársak anyagai. Fonyó elv­társnő hozzászólására reagálva,^ megállapítása szerint szegénységi bizonyít­vány lenne a pártszervezetre nézve, ha léderszükséglet esetén a személyzeti osztályhoz szaladgálna, de a rossz munka jele az is, ha nem tartanak kapcso­latot a személyzeti osztállyal és időközönként nem tárgyalják meg a személy­zeti munkát a PVB-on belül. Jelinek elvtársnő egyetért azzal, hogy bővebben kellett volna a jelentésnek foglalkozni az üzemek kádermuhkájával, mert éppen Bende elvtárs mondotta, hogy a kerület kádertartaléka az üzemekben van. Jelinek elvtársnő véleménye /-szerint a nem kielégítő kádermunka tükröződik a pártélet minden vonalán, a ^ártoktatásban, a tagjelöltfelvételi munkában és meggyőződése, hogy a kö­vetkező vezetőségválasztásnál egész biztos az E.K.M. is meg fogja érezni azt, hogy 1954-ben csak 5 tagjelöltet vettek fel. Beszél továbbá az alap­szervi vezetőségekre való támaszkodás fontosságáról a káderek kiválasztása tekintetében. Ami az idős elvtársak megbecsülésének kérdését illeti, úgy ér­zi, hogy az e téren beállt változás ellenére is még mindig elég gyakran fel­vetődik ez a kérdés, s szerinte vigyázni kell, nehogy túlzásba essüik ezeB a téren is. Nem ért egyet azonban Szőcs elvtárssal Klein elvtárs esetében, mert igaz az, hogy foglalkozott vele Somogyi elvtársnő és Tóth elvtárs is, de szérűé többet kellett volna vele foglalkozni egyénileg. Beszél továbbá arról az egyre szilárdabb meggyőződéséről is, hogy az "AK.M. PVB-ában lévő műszakiak munkáját nem becsülik az üzem vezetősége részéről^ugy, ahogy kelle­ne és itt Kovács Gábor és Illés elvtárs esetét említi meg példaként. A kér. PVB-tól azt kéri, hogy feltétlenül többet foglalkozzon ne csak a pártfunkci­onáriusok káderhelyzetével, hanem a gazdasági funkcionáriusokéval is. .-Fehér elvtársnő arról beszél elsősorban, hogy milyen segítséget jelentett „zámára a brigádban végzett munka során szerzett tapasztalat. Fiismeri azt, hogy hiányosságok vannak a kádernapló vezetésében a Hungáriában is, de hi­bának tartja a kér, PVB részéről azt, hogy amikor Ők beküldik a munkatervü­ket, s ez nem szerepel benne, a kér. PVB nem figyelemezteti rá őket. Hiányol­ja azt is, hogy a kér. PVB vele sem foglalkozott mióta az iskoláról vissza­jött, annak ellenére, hogy Gólya elvtárs egy beszélgetés során megjegyezte, hogy neki is vannak hibái. Fgyetért azzal, hogy a gazdasági vezetőkkel is többet kell foglalkozni a kér. PVB részéről, mert náluk pl. a gyárvezető elv­társ nem úgy érzi magát az üzemi PVB-ban, mint kommunista, hanem csak mint gazdasági vezető, s igen sok vita van vele egyes kérdésekben , egy-két ilyen konkrét esetet is megemlít. Megemlíti végül a személyzeti osztály munkáját, illetve azt, hogy mióta központosították a selyemiparban a személyzeti osz­tályt, azóta náluk egyáltalán nincs is személyzeti munka. Holtész elvtársnő szintén helyesnek tartaná a gazdasági vezetőkkel való ala­posabb foglalkozást olyan szempontból, hogy mint kommunisták is érezzék a felelős egüket. A következő kérése az, hogy a kor. PVB osztályvezetői és titkárai hívjak be az üzemi PVB-ok tagjait egyéni beszélgetésre, mert sze­rinte Klein elvtárs is ezt hiányolja. Szőcs elvtárs megjegyésével kapcsolat­ban pedig az a véleménye, hogy nem elég csak valakivel foglalkozni és meg­állapításokat tenni, hanem a problémákon segíteni is kell. A brigád munkájá­val és a jelentéssel foglalkozva megállapítja, hogy a birgádok által felho­zott tapasztalatok alapján sokkal melyebben és alaposabban meg lehetett vol­na mutatni a kerület káderhelyzetét. Beszél a kádemapláá vezetésének szüksé­gességéről különösen abból a szempontból, hogy ez a feljegyzés elkészítésé­hez ad alapot, mert egyrészt nem tudja mindenki hosszabb ideig fejében tarta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom