Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1955-03-10
1 VJP1" ■ \ 'U* P'*. ^ ---—--------------------------------n - n1 az apparátusban, s -felsőbb szerváik es a legfelsőbb bíróság is pl. 3 vés * f j, vitát folytat az ismételtség kérdéséről, s mindezt 'talán azért mert nincs ’ kellő ellenőrzés a legfelsőbb igazságszolgáltatási szervek felett a párt részéről. ^lmond ja, hogy a törvény, amely a társadalmi tulajdont v -d címezné , még az ellenséget szolgáló liosz miniszter ideje alatt készült, s a társadalmi tulajdont még a régi burzsuá védelmi kategóriák alapján védi, holott a szovjet szocialista törvény régen félredobta azt a megkülönböztetést, hogy egy ember, vagy több ember lop, vagy egyszer lop, vagy többször lop valaki, vagy az okozott kár nagyságának figyelembevétel ét. Mindezek okozták, hogy nern utolsósorban az ellenség által támasztott mesterséges ködben ^az apparátus nem tud. eligazodni. Ami Sajti elvtárs munkáját illeti, az a véleménye, hogy saját képességeit alábecsüli, holott a kér. ügy 'szék között kevés van, aki 5 hónapos pártiskolát végzett, s tudása is képessegei is megvannak ahhoz, hogy helyesen lássa, a problémákat. *izt kel 1 elsősorban , látnia, hogy ma már nern ott tartunk. hogy a társadalmi tulajdont védjük, vagy ne, hanem most már arra van szükség, hogy egyes konkrét ügyek után kezdjünk szaladni, még pedig háromén, - sorrendben - a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, látni kell azt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét 1"letően a helyzet rendkívüli mért ékben romlott, s a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekményekkel okozott kár összege 1954-ben 4 mii" io 9oo zz v forint volt az 1953 évi 1 millió 2oo ezer forinttal szemben budapesti szinten, annak ellenére, hogy közben volt akasztás is 'a' igen súlyos, felrettentő iteletok, amelyeknek nagy súlya van. Az, hogy ez a terület teljesen elhanyagolódott, nem utolsósorban oka a társadalmi védekezésben r-jlő sok hiányosság, s itt elmondja Alapi elvtárs, hogy milyen kirívó néIdákat tártak a. Bp. Pb. elé, s megemlíti a Chinoin, a Gizella malom és a IaVaG példáját, s utal arra, hogy az üzemek gazdasági szervezettsége és adminisztrációja egyenesen botrányos lehetőségeket biztosit arra, hogy valaki éveken keresztül lopjon, vagy sikkasszon anélkül, hogy arra rájönnének. Hangsúlyozza, hogy az ügyészi munka nem minden, csak kiegészítője a társadalmi elitéltetésnek, melynek megteremtésében komoly feladata, van az ügyészségnek is. Ezután áttér az ügyészség belső szervezési kérd lseire, a statisztikák bonyolult voltára, amelytől, el vagyunk szokva, de ahhoz, hogy a párt és a kormány elé ilyen részletekben lehessen odatárni a társadalmi tulajdon helyzet 't, ilyen statisztikát kellett készíteni. amit természetesen lehet majd egyszerűsíteni, melyre már meg is történtek az első lépesek. Sokkal nagyobb orobléma, ami országos jellegű és Sajti elvtárs is jogosan panaszolja, de panaszolják felettes szervei is és ez a jelentésírás, amiével ő maga egy hónapban 3 napot tölt el, sabbéi 'a végtelen sok jel ént ;s anyagból, ami a legfelsőbb szervükhöz érkezik, a kormányzati szervekhez legfeljebb 15 oldalra, való anyag készül, a következőkben beszel Alá,ni elvtárs a társadalmi tulajdon védelmének kérdésén belül a fiatalkorúak bűnözés 'rő1 , ahol kitér arra, hogy a fiatalság korhatára a büntetőjog szempontjából teljesen indokolatlan, mart a szocialista jog szerint a vétőképesség nern 12,'hanem Ív év, viszont felfelé szükséges volna a kiterjeszt5se 24 éves korig, mert egy ember tulajdonképpen akkor lesz érett. A fiatalkorúak bűnözése szempontjából a helyzetet igen rossznak értékeli és erre oéldának hozza fel, hogy mig a felnőtteknél elkövetett bűncselekményeknek 23.1 $ó-a társadalmi tulajdon ellen - elkövetett bűncselekmény, addig a fiatalkorúaknál ez 44$-ot tesz ki, amiről a fővárosi ügyészség részéről nagyon sok szó esik, s azt kérik, hogy a kér. 'b. hasson oda, hogy a kér. DISZ bizottság jobban foglalkozzon ezzel a kérdéssel, amihez a szükséges tájékoztatást a fővárosi ügyéézség megküldi részükre. Alapi elvtárs beszél továbbá arról, hogy a társadalmi tulajdon védelmének helyzetében bizonyosfoku rosszabbodás következett be 1953 junius után, amelynél két tényező játszott közre. az egyik az internálások megszűnt’t'se, a másik a maszek veszély, amely alánján egy uj bűncselekmény kategória alakult ki, s ez a megrendelésre történő lopás, amire súlyos tízezrekre menő kárt okozó példát említ a Ganz vagonból. a következő kérd 's, amire kitér a határidők betartásának kérdése az ügyek intézésénél, ami főként a bíróságra vonatkozik, ellentétben a rendőrséggel, ahol sz 'p eredmények varrnak a hátralékok feldolgozása terén. A biróságon lévő hátrál ékok feldolgozásával kapcsolatban rámutat arra, hogy az ügyészség ehhez azzal tud hozzájárulni, ha a vádiratokat alaposabban előkészíti, de ezen túl ha mindhárom szerv az adminisztrációs munká*ját is tovább javítja. Beszél a bűnöseiokmányok elkövetésével okozott kár l[ I
