Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1955-01-13
y jiarrn m>i ^^n»ri— Ifflf^^ *«lí!^ , ^ Belovai elvtárs a kérdésekre adott válaszában elmondja, hogy a műszakiak vállalása konkrétan az élüzem cim elnyerését biztositó feladatok megoldására irányul, s kb. loo-llo műszaki tett felajánlást. Főként kollektív vállalások vannak a műszakiak részéről, egyéni vállalásuk csak közvetlen a dolgozókat irányitó műszakiaknak van. A szakszervezet munkájával kapcsiatbam elmondja, hogy a verseny szervező és értékelő munkájában már értek el eredményeket, a dolgozóknak 8o$-a tett konkrét versenyvállalást, melyeknek döntő része a minőség javítására és a termelés emelésére történt. Hiányossága a vállalásoknak, hogy az önköltségi felajánlások nem érvényesültek. A raunkaversennyel kapcsolatos feladatok meghatározását kidolgozták, s tennivalókat felosztották egymás között, melyeknek végrehajtására tervet dolgozott ki a szakszervezeti bizottság. Nemes elvtárs a kérdésekre adott válaszában hangsúlyozza, hogy az üzemben elsősorban a lehetőségeit kellett megteremteni az önköltségcsökkentési terv feldolgozásának, illetve mühelyrészekre történő lebontásának. Az önköltsfecsökkentési tervet általában teljesíteni szokták, csak menetközben nem tudják mérni és hasonló a helyzet a darabelszámoltatásnál is, amelyet hoszszu idő óta nem tudnak megoldani. A vállalat kidolgozta a részletes intézkedési tervét az I. negyedévre, melynek végrehajtásával az élüzem cim el^nyerésére törekszenek. Ami az élüzem cim elnyerése feltételeinek teljesiését illeti, a IV. négyben ezt 99#-ra teljesítették, csak a forgóeszköz csökkentési terv teljesítésénél van hiba, ami abból adódik, hogy olyan gyártmány visszarendelése történt, amelyhez az anyagot már megrendelték és beszerezték. A vállalati versenybizottság működésének hiányát azzal magyarázza, hogy a kollektív szerződések előkészítése, valamint a negyedévi zárások, mérlegbeszámoló teljes mértékben leköti az elvtársak idejét. Tóth elvtárs hozzászólásában a kér. PVB által az elmúlt év elején az E.K.M. Pb.-ának és műszaki vezetésének megjavítása érdekében hozott határozatból indul ki és minden hiba ellenére azt állitja meg, hogy az E.K.M.-ben hatalmas fejlődés van, amit bizonyít, hogy az utolsó negyedben teljesítették az élüzem cim elnyerésének feltételeit. Több vonatkozásban megjavult a munka, elsősorban a dolgozóknak a munkaversenyhez való viszonyában, főként a műszakiak vonalán. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a kér. PVB sokat törődött az E.K.M.-mel, sokat foglalkozott az elvtársak egyéni problémáival, a pártszervezet feladataival, a dolgozók és műszaki vezetők egy,j*ásh.oz, valamint az Üzemhez való viszonyával. Utal Belovai elvtárs hozzászólására, amelyben megemlíti, hogy az önköltségcsökkentésre irányuló felajánlások terén nem sikerült eredményt elérniök, amivel kapcsolatban Tóth elvtárs megjegyzi, hogy a felszabadulási verseny éppen erre irányítja a legnagyobb figyelmet, s a verseny bizottságnak a terv lebontásánál az a feladata, hogy mühelyegyBégenként me^iatározza azokat a lehetőségeket, amelyekkel a dolgozók végre tudják hajtani a vállalatvezetés által meghaározott feladatokat. Ehhez kapcsolódjon a termelési agitációs, amely mutasson utat az üzemrészeknek, az egyes dolgozóknak, hogy milyen módon, miiyen eszközökkel tud hozzájárulni az önköltségben történő megtakarításhoz. Ennek hiányában az önköltségi terv önelszámolási egységekre történő felbontásával sem érünk célt, A termelési agitáció kidolgozásába be kell vonni a legjobb sztahanovistákat, műszaki vezetőket, akik ismerik az üzemrészek minden lehetőségét, fel tudják tárni, hogy valójában min keresztül lehet az önköltséget csökkenteni. Tóth elvtárs elismeri azt, hogy az E.K.M. igazgatását és a munka helyes megszervezését nagyban akadályozza a tervek hiánya, s ez bonyolítja az anyaggazdálkodást és programmozást, a munka tervszerű előkészítését, s ebben kétségtelenül a felsőbb szervek részéről van lemaradás. Végül elmondja azt a tapasztalatát, amit nagyon visszás** tart a béralapgazdálkodással kapcsolatban, amikor a minisztérium nem adja ki teljes egészében az üzem béralapját, hanem abból egy bizonyos öszszeget zárol és osak akkor bocsátja rendelkezésre, ha a vállalat már nem tud fizetni. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalatnak van megtakarított béralapja, azt nem tudja felhasználni, s éppen azt az öszönző erőt veszik ki a kezükből, ami a dolgozókat serkentené a több és jobb, olcsóbb termelésre. Bende elvtárs szerint az E.K.M. fejlődését bizonyltja az élüzem óim elnye-3 a- - -----------------------------------—. . '
