Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.111.a/3)

1955-01-13

y jiarrn m>i ^^n»ri— Ifflf^^ *«lí!^ , ^ Belovai elvtárs a kérdésekre adott válaszában elmondja, hogy a műszakiak vállalása konkrétan az élüzem cim elnyerését biztositó feladatok megoldá­sára irányul, s kb. loo-llo műszaki tett felajánlást. Főként kollektív vállalások vannak a műszakiak részéről, egyéni vállalásuk csak közvetlen a dolgozókat irányitó műszakiaknak van. A szakszervezet munkájával kap­­csiatbam elmondja, hogy a verseny szervező és értékelő munkájában már ér­tek el eredményeket, a dolgozóknak 8o$-a tett konkrét versenyvállalást, melyeknek döntő része a minőség javítására és a termelés emelésére történt. Hiányossága a vállalásoknak, hogy az önköltségi felajánlások nem érvénye­sültek. A raunkaversennyel kapcsolatos feladatok meghatározását kidolgoz­ták, s tennivalókat felosztották egymás között, melyeknek végrehajtására tervet dolgozott ki a szakszervezeti bizottság. Nemes elvtárs a kérdésekre adott válaszában hangsúlyozza, hogy az üzemben elsősorban a lehetőségeit kellett megteremteni az önköltségcsökkentési terv feldolgozásának, illetve mühelyrészekre történő lebontásának. Az önköltsfe­­csökkentési tervet általában teljesíteni szokták, csak menetközben nem tudják mérni és hasonló a helyzet a darabelszámoltatásnál is, amelyet hosz­­szu idő óta nem tudnak megoldani. A vállalat kidolgozta a részletes intéz­kedési tervét az I. negyedévre, melynek végrehajtásával az élüzem cim el­­^nyerésére törekszenek. Ami az élüzem cim elnyerése feltételeinek teljesi­­ését illeti, a IV. négyben ezt 99#-ra teljesítették, csak a forgóeszköz csökkentési terv teljesítésénél van hiba, ami abból adódik, hogy olyan gyártmány visszarendelése történt, amelyhez az anyagot már megrendelték és beszerezték. A vállalati versenybizottság működésének hiányát azzal ma­gyarázza, hogy a kollektív szerződések előkészítése, valamint a negyedévi zárások, mérlegbeszámoló teljes mértékben leköti az elvtársak idejét. Tóth elvtárs hozzászólásában a kér. PVB által az elmúlt év elején az E.K.M. Pb.-ának és műszaki vezetésének megjavítása érdekében hozott határozatból indul ki és minden hiba ellenére azt állitja meg, hogy az E.K.M.-ben hatal­mas fejlődés van, amit bizonyít, hogy az utolsó negyedben teljesítették az élüzem cim elnyerésének feltételeit. Több vonatkozásban megjavult a munka, elsősorban a dolgozóknak a munkaversenyhez való viszonyában, fő­ként a műszakiak vonalán. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a kér. PVB sokat törődött az E.K.M.-mel, sokat foglalkozott az elvtársak egyéni prob­lémáival, a pártszervezet feladataival, a dolgozók és műszaki vezetők egy­­,j*ásh.oz, valamint az Üzemhez való viszonyával. Utal Belovai elvtárs hozzás­zólására, amelyben megemlíti, hogy az önköltségcsökkentésre irányuló fel­ajánlások terén nem sikerült eredményt elérniök, amivel kapcsolatban Tóth elvtárs megjegyzi, hogy a felszabadulási verseny éppen erre irányítja a legnagyobb figyelmet, s a verseny bizottságnak a terv lebontásánál az a feladata, hogy mühelyegyBégenként me^iatározza azokat a lehetőségeket, a­­melyekkel a dolgozók végre tudják hajtani a vállalatvezetés által meghaá­­rozott feladatokat. Ehhez kapcsolódjon a termelési agitációs, amely mu­tasson utat az üzemrészeknek, az egyes dolgozóknak, hogy milyen módon, mi­iyen eszközökkel tud hozzájárulni az önköltségben történő megtakarításhoz. Ennek hiányában az önköltségi terv önelszámolási egységekre történő fel­bontásával sem érünk célt, A termelési agitáció kidolgozásába be kell von­ni a legjobb sztahanovistákat, műszaki vezetőket, akik ismerik az üzem­részek minden lehetőségét, fel tudják tárni, hogy valójában min keresztül lehet az önköltséget csökkenteni. Tóth elvtárs elismeri azt, hogy az E.K.M. igazgatását és a munka helyes megszervezését nagyban akadályozza a tervek hiánya, s ez bonyolítja az anyaggazdálkodást és programmozást, a munka tervszerű előkészítését, s ebben kétségtelenül a felsőbb szervek részéről van lemaradás. Végül elmondja azt a tapasztalatát, amit nagyon visszás** tart a béralapgazdálkodással kapcsolatban, amikor a minisztérium nem ad­ja ki teljes egészében az üzem béralapját, hanem abból egy bizonyos ösz­­szeget zárol és osak akkor bocsátja rendelkezésre, ha a vállalat már nem tud fizetni. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalatnak van megtakarított bér­alapja, azt nem tudja felhasználni, s éppen azt az öszönző erőt veszik ki a kezükből, ami a dolgozókat serkentené a több és jobb, olcsóbb termelés­re. Bende elvtárs szerint az E.K.M. fejlődését bizonyltja az élüzem óim elnye-3 a- - -----------------------------------—. . '

Next

/
Oldalképek
Tartalom