Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-08-25
! - 2 - ] I azt sem, hogy pártmunkásaink, párttagságunk hogyan állt ki a nonnarendezéssel |í * kapcsolatban, Üzemeinkben. csak általánosoágban beszelnek erről a *cerdesrdl is, s a Férfiruhaipariban, ahol közel 2«ooo, a gránitban, ahol. közel u.p.o dolgozo van, vagy a Hungáriában, alig pár névvel tudnak jönni, aki derekasan (megállta a helyét*, holott láthatjuk, hogy nem néhány elv társnak a jő munkában keresztül értük el az eddigi eredményeket. Ugyanakkor ha megnézzük, hogy az ^re'nsc^megnyilvánulásait hogyan lepleztük le, hogy vixtük a dolgozok ele, ezen a.^t- non is vannak hibák. Kemény harcot kellett folytatni pl. a Kispes.ci Helyemben, de egy bizonyos mértékben a Férfi ruhában, és a Gránitban is azért, hogy a,z ellenségesen megnyilvánulókkal szemben a leggyorsabban lépjenek fel és ne csaky hogy elszigeteljük, hanem el is távolítsuk az üzemből. Az elvtársak igyekeznek a könnyebb ellenállás vonalára helyezkedni és elkenni a dolgokat. Szükség van#továbbá arra, hogy az üzemen belüli alapszervezet ismerje, hogy melyik dolgozo milyen^ eredményt ért el, mert beszélve egy-egy dolgozóval, megnézve a munkához való viszonyát, mindig kapunk konkrét szempontokat, a dolgozó töobe-mevésbbe helyes i meglátását. Példa erre a Férfiruhaipariban az egyik dolgozó nő, aki elmondja, hogy a munka rossz megszervezése miatt, nemhogy kiküszöbölhetne felesleges mozdulatokat, hanem inkább tömegével kap ilyent felülről, arait egyáltalán nem neki, mint gépi munkásnak kellene elvégezni. S amikor közelebbről megnézzük a kérdést, tnapuk^ a szakemberek is elismerik, hogy hiba von a munka megszervező seben* j el a— datuttk, hogy alapozervezeteinket, titkár elvtársainkat nyomatékosan figyelmez■k^ssük az ilyen hiányosságokra, amivel kevesebb lehetősége adódik^ az ellenseg- 1 k, amelynek az a célkitűzése, hogy a norma teljesítését meg akadályozza, mert, hogy mennyire az ellenség dolgozik, megnutátkozik ugyancsak ebben a szalagban a Férfiruhaipariban, ahol a munkanemeket átnézve, latjuk, hogy a berakó normája 15o$, a szalagé pedig 178$, tehát ennek a berakónak felül kell múlnia a normáját 18$-kal, hogy az egész szalag a loo$~ot teljesíthesse, holott maga a berakó sem teljesiti a loo$-ot. Ugyanakkor a vállalatvezetőség, az üzemi part szervezet sem látja, hogy ez képtelenség ilyen szervezéssel, hogy a szalag teljesítse a normát, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy az el3ais᧠keze benne van a dologban. Foglalkozni kell továbbá a területen levő építkezésekkel, amelyek ugyan nem nagyarányúnk, Az egyik a befejezéshez közeledik, a másiknál komoly^nehézségekkel küzdenek nyersanyagellátás szempontjából, amely a IV. epitkezesi csoporthoz tartozik. Itt uj no mával dolgoznak es úgy néz ki, .hogy eddig komoly nehézségek nem mutatkoztak, azonban nem lehetünk elbizakodottak, s itt is hathatósabb támogatást kell adnunk. Az O.T.I. építkezésnél most térnék rá az uj normára, tehát még alaposabban kell foglalkozni a kérdéssel, annal is inka eb, P^rt a dolgozóknak csak igen kis $-a párttag, s a vezetőség is csak a jövő nen fog Megalakulni. Szükséges, hogy az ottani yezetoségneS es párttagságiak mobb támogatást nyújtsunk kint a helyszínen, hoaszaob időt eltöltve ioglalkozm a problémákkal. Kosik elvtársnő megemlíti, hogy a munkafegyelem meglazulásaval^kapcsolatban n Hunírá'riáb an a fegyelmi bizottság komoly határozatokat hozott, aminek -ovet keSeri Sboosdfás is történt. Tény az, hogy az üseMben nagfoku szervezetlenséc uralkodik. A Könnyűipari Minisztérium az egyéni felelősség kiépítéséről gondokodott,°ezzel szemben L anyagellátás terén vannak nehézségek, s a rendszertelen anyagellátás az oka, hogy nagy a lemaradás. Somogyi elvtárs megemlíti, hogy az ellenség munkája mennyire megnyilvánul a Férfiruhaipariban a ballon szalagnál, ahol a politikai hangulat jó volt, az ellenség egy időre visszahúzódott, de most megint igyekeznek, támadásba atmenni. Igazolja ezt a rossz munkaszervezés, rossz minta készítésé. A munka ujraszervezésénélJnem voltak elég körültekintőek, holott, ha a dolgozókat megkérdezték volna, soktól kaptak volna jó tanácsot. Korda elvtárs arról beszél, hogy a Hungáriában pl. mennyire nem jut kifeje zéiímíépnevelő munkában, az Írásos agitációban az, hogy a munkg^elem lazulása, a hiányzások mit jelentenek a népgazdaság, a terv teljesítése szem pontjából. Hogy pl. a koreai héten 127 óra volt a gópállaso* szama a hiaiay sok következtében, az előző héten 22o óra, arai a ^^í.^í^íqSg^éternek np-rott fel. Nem mutatják ki, hogy ez a 6 millió veteo kieses 19o6 meterne felel meg, hory mennyire akadályozza ez a folyamatos munkát es a dolgozok a saját zsebükből veszik ki a pénzt. Mert ha igy látnák maguk előtt, a^ko^gondolkodnának rajta és igyekeznének leleplezni a munkaiegyelem ell- *ik fegyelmi bizottság határozatai sem voltak elég hatásosak, amikor pl.-.i •/• _____________________________________________________________________________________________________________________________________ I W JI Hm P'H — f ------------------------
