Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/2)
1954-05-12
f - .ftináriura színvonalára is. Pl. a Hungáriában 9 hallgató közfyí T .kijelentette, ‘hogy őket nem érdekli, úgy sem tudnak tanulni és érezni lehetett, hogy nem szívesen jönnek a szemináriumra, A propagandistának azonban mj^gának kell megtalálni azokat a módszereket,-miután a hallgatóit megismerttel’- amelyekkel megszeretteti velük a tanulást és felkelti iránta az érdeklődésüket, éppen ezért a propagandistákkal kell ebben az irányban megfelelően foglalkoznunk. Gólya elvtárs: Ez évi oktatási munkánk hiányosságait vizsgálva abból kellene kiindulnunk, hogy a kér. Pb. agit.proo, osztálya megfelelő volt-e arra, hogy ilyen fontos területet, mint az oktatás, kézben tudjon tartani. Megállapíthatjuk, hogy nem volt megfelelő. Tudjuk, hogy évek óta probléma volt az okt. felelős kérdése és mégsem került megoldásra, vagy ha megnézzük az ágit.prop. oszt. vezetőjét, ő sem tudta, ellátni megfelelően a feladatát. A választmány előtt ismeretesek voltak a Pb.-on belüli problémák, de a választmány tagjai sem látták el feladatukat néhány elvtárs kivételével, a választmány nem ellenőrizte a Pb. munkáját és nem vetette fel a Bp.Pb. előtt a meglévő hiányosságokat és hibákat;. Felvetődik a rnásik kérdés is, hogy vájjon a mi párt és gazdasági funkcionáriusaink hogyan tanultak. Engem is pl. egyetemre akartak javasolni, amit nem vállaltam és technikumra mentem, de erre az évre ez alól is kértem felmentést, ugyanakkor azonban a. pártoktatásból sem vettem ki részemet /^.megfelelően. A Pb.-on belül is megmutatkozik pl. az, hogy még ma. is irtózik mindenki, ha. egy elméleti kérdést tárgyal meg a. Pb. apparátusa. Ha oedig továbbmegyünk, azt látjuk, hgy az üzemi pb-oknál, alapszervezeteknél a helyzet még súlyosabb ebben a tekintetben. Igen sok vezetőségi tagunk van, köztük még oktatásfelelősök is, akik maguk nem vesznek részt oktatásban, amiből aztán a hibák nagyrésze adódik. Egyetértek Korda elvtárssal abban, hogy a.z oktatás agitációja i^yon gyenge nálunk, azonban véleményem szerint Korda, elvtársnak akkor kellett volna, ezt felvetni, amikor ezt kidolgozták és amikor én magam is mondtam, hogy jobban magyarázzák meg az oktatás lényegét. Ebben a, kérdésben tehát fel kell vetni a választmány tagjainak a felelősségét is, különösen, ha figyelembevesszük, hogy nemcsak most, hanem az egész évi agitációs munkában hiba. van. A másik alyos hiba pedig ott van, hogy alapszervezeteink - egykét kivétellel - még azokat az agitációs érveket sem használják fel, amelyeket kiadunk részükre. Ha. pedig a. helyi politika kialakitásáról beszélünk, akkor a pártszervezetek nagyobb önállóságra való neveléséről sem szabad megfeledkeznünk annál is inkább, mert vannak olyan alapszervezeteink, amelyek meg tudnák oldani ezzel kapcsolatos feladatukat, de nem vesznek maguknak annyi -"'"'fáradságot, hogy megmagyarázzák az oktatás jelentőségét saját ^területükre vonatkozóan és az e téren elkövetett hibákból adódnak az országépitésben előforduló hibák. A bíróság és ügyészség pártszervezetének megalakulásakor kb. 5-6 esetben adták be az elvtársak, hogy be akarják indítani az oktatást, azonban az ágit.prop. osztály nem reagált rá és ha én magam nem mondtam volna, hogy kezdjék csak meg, talán még ma. sem folyna, náluk politikai oktatás, holott igen szép szavakkal el tudjuk mondani, hogy nem foglalkozunk megfelelően az értelmiségiekkel, de ha a mostani kiválogatást nézzük és nem nyúlunk bele erélyes kézzel, akkor kb. ott leszünk, ahol az elmúlt évben ebben a tekintetben. Beszélünk arról, hogy az értelmiségiek többsége nem értette meg a marxi-lenini elmélet elsajátításának fontosságát és miért van ez? Mert az oktatást nem kapcsoltuk össze a neveléssel, vagyis oktattunk önmagáért és nem neveltük a. kádereket. Felvetődött az a kérdés is, hogy a. propagandisták nem vesznek részt a konferenciákon, ugyanakkor a választmány tagjai közül is hiányoznak, amikor ezt a fontos kérdést tárgyaljuk. Elvtársaink közül egyesek még mindig nem látják a célt, hogy mit miért csinálunk és ezen kell változtatnunk. Következő kérdés, amivel foglalkozni kell, az ellenőrzés hiánya, amit már igen sok esetben kifogásoltunk, azonban a mostani előkeszites során is az ágit.prop. osztály csak a. propagandisták kiválogatásával foglalkozik es nem gondolnak ugyanakkor arra., hogy az ellenőri gyárda ugyanolyan, vagy esetleg magasabb színvonalú legyen, holott ha nincsenek megfelelő ellenőrök, nem tudják feltárni a Pb. előtt az oktatás hibáit, amire a függetlenített apparátus egymaga szintén nem képes. Nem értek egyet Szőczv elvtarssal abban, hogy az E.T.-on kivül nincs másra, szükség, mert igenis J (d
