Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.111.a/2)
1953-12-05
| . W' ' | ' -4- \ / hiányosságai megmutatkoztak épen azokban a hibákban, melyek kiküszöbölését a júniusi határozat colul tűzött elénk. A gaz. daoágpolitikai hibák egyik fő oka szintén ideológiai clnaradottságunkban keresendő, vagyis non olonoztük megfelelően azokat a zajátosoágoIcát, melyeket nálunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak felvetett. Eropn vvrdaau’ kánk egyik, hiányossága az veit, h 'gy elvontan, dogmatikusan tanítottuk a marxissm.us tételeit, hogy a k-nkrot tör téncL.ii helyzettől clszakitvl, általánosságban beszéltünk róluk. Ez hiányosság a KV-től indult ki, mivel az útmutatókban, tar.a^vam !:ban, bar a marxizmus-loninizmus elveinek megfelelően tenit " ttuk, hogy a szocializmust, az ország szocialista iparosi— tása és a mező gazdaság szocialista átalakítása utján lehet és kell felépíteni, de nem beszeltünk eleget arról, h ;gy mi is a szocializmus felépítésének célja. Fsa fordítottunk elég gondot annak megmagyarázására és bisenyitIcára, hegy a szó dal izmus az első olyan társadalmi rend a.; emberis'g történetében, amelyben minden az ribárért, anyagi jólétének, kulturálté ágának c. eléséért történik. Ebből következett, hogy a szocialista épibós pártpropagandamunkánkban gyakran elvontan, öncélként jelentkezett. f'Erőpagandanunkánk tiásik hiányos sága veit, hogy az egyes cLaoloti kérdéseket lccgyszerüsitettük, génien párhuzamékát v ontunk -vem kérdések között, lé int pl., egyes propagandistánk helytelen * < ■’-arásat1. t adtak a legális marxisták kérdésének fölvetésénél, s i.ikor úgy magyarázták, hogy a legális marxisták és a j bboldali ua; ciálda. v.] ráták kozott különbség nincs, ezek is a munkásáézgaloi. ellenségei, ..s azok is. Párta Lkatásunk hiányosa ágai közé tartozik a tömegek alkotó szerepének történői,mf rí,láló jelentőségének meg nem értése és lebecsülése. TCnnck alapján fejlődött ki a személyi kultusz, na oly különösen az életrajzok tanításában nyilvánult meg. Ugyanakkor propagandaaunkánkbnn non méltattuk Lenin clvt rs szerepének jelentőségét. Hát épbe szőrit'ttuk Marx-Engols-Lcniu munkájának tanulmányé "fc # Az elmúlt oktatási évben nagymértékben érvényesült nuniiankban a mximalizmus, ami hátráltatta az elméleti czinv nal emelését, ö — - — - - ■ - — — ■ ■■■• i ■ i I. .. _____ ___________________.____________________________
