Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.110.a/5)
1954-01-15
I 1 munkaver aeny és a különböző mozgalmak elhanyagol; .oa torét öntöde tt a munka legye le ra lazulásának, fiiig az elmúlt év janyár jában az^.celuid— be az igazolatlanul hiányzók a zárna az állományi létszámhoz viszonyítva o»l '■:& volt, addig decemberben 2,3 !/»-ra emelkedett. Az Ipari gázgyárbán az önkéntes kilépők januárban nem volt decemberben az állományi létszám több mint 4g~a hagyta el munkahelyét. Ezek a szamok tehat azt bizonyítják, hogy sem népnevelőin'-, sem szakszervezeti bizalmijaink nem magyarázták meg kellően ezeknek a dolgozóknak, hogy milyen marokat okoz a £• várnak, vagy műhelyének azzal, hogy indokolatlanul leírna-^_ rád munkahelyéről, vagy végleg elhagyja azt. A munkafegyelem megbontoi közé tartozik az is, aki ahelyett, hogy az ararahiuny okozta kieső időt hasznos mankóval töltené el /gépek karbantartusa, üzemi^tisztaság mogtereiitcse/ a lugas lehetőségeit keresi. Nőm egyszer purtszer— vezetőink, szakszervezeteink vezetői is elnéznek az ilyen fegyelmezetlenség fölött ős hagyják, hogy az ellenség kihasználja pillanatnyi nehézségeinket, vagy nem ad magyarázatot az aramhiany valódi okára, n valódi Ok nem nás mint az, hogy erőmüvünk épitése nem tartott lépést bekapcsolt termelő egységek fejlődésével. Nem ismeretlen vezető elvtársaink előtt az a tény, hogy az RM. Müvek Erőmüve sokszor egyik ^ napról a másikra, vagy óráról órára van ellátva szűnnél,_egyszerűen azért, mert az alaösony vízállás miatt az uszályok nem birtak a qvcxtx kikötőbe feljönni. Ilyen nehézséggel•több erőmüvünk is küzdött. 30t a .közeli napokban még nagyobb mérvű korlátozásra kell számitanunk, mivel az eddig tegelyen szállított szénmennyiséget sem tudják biztosi tani a bekövetkezett hófúvások miatt és ez érinti erőmüveink jó részét. __ Verseny mozgalmunk hiányosságaként kell piegemliteni azt, hogy különösen az utób i időben túlságosan egyoldalúvá valt• dolgozok xelajan— láoai kizárólag a telj esi tmény százalék emelésére vonatkozik. Ahelyett, hogy a mühelybizottoágok helyes versenyszervező munkája következtében szívós harcot folytatnának a műhely selejtjónek csökkenteséért az anya, ;gal és az energiával való takarékosságért, vagy a ^ minős egne.c hónapról, hónapra történő rendszeres emeléséért. Ezenkívül az utó ebi időben olyan káro3 jelenség mutatkozik a versenymoggalm#Okban, amiért az itt jelenlévő elvtársak valamennyien felelőssek. Gyáraink és üzemeink vezetői dekádról, dekádra lelkiisméretlenül jelentik, hogy üzemükben a dolgozók 85-90‘/-a versenyben van. Amikor megnéztük ezt a ker^ dóst kiderült, hogy nem egy helyen ennek csak kb. 50-60/-a felelt meg a valóságnak. Az ilyen irodából irányított bürokratikus versenyszelve zŐ munka nem alkalmas arra, ho;.,y gyáraink dolgozóit harcba vigye e3 mozgósítsa a tervek által elért feladatok végrehajtásara. Kedves Elvtára aki ahhoz, hogy az ötéves terv utolsó évében pártunk és Kormányunk által elért termelési feladatokat végre tudjuk hajtani őz szükséges, hogy pártszervezeteink, üzemi bizottságaink és gazdasági vezetőink mindennapi feladata legyen azokkal a kérdésekkel való foglalkozás, melyek biztosítják a tervok egyenletes, maradók nélküli teljesítését. Mint legfontosabb feladatot a tervek mennyiségi teljesítése mellett kell megemlítenem a termékek minőségének a megjavítását. Az RM. Kohászati üzemekben az elmúlt hónapok sorállásokat javult az egyes gyártmányok minősége, de még mindig nem kielégítő ez e téren elért javulás, pádig a jobb vas és acél több vasat és acélt is jolent. Ha pl. a Martin üzem pontosan betartja az előirt programmot és a rendelésekben megszabott minőségi terméket szállítja akkor ugyanannyi vassal és acéllal tudjuk ellátni gépgyárainkat is. De ugyanez vonatkozik a feldolgozó üzemekre is. Az utóbbi időben sok vezetőnk gon—^ dolkozásában. mély gyökeret vert az a nézet, hogy csak a terv mennyiségi teljesítése fontos a minőaégi munkának már kisebb a jelentősege. Nem egy üzemünkben mint a posztógyárban és a kerékpárgyárban, ahol exportra is termelnek, elterjedt az a vélemény, hogy nem olyan nagy hiba, ha a termék minősége nem felel meg az export követelményeinek, a hazai piacra igy i3 jó."
