Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.110.a/5)
1954-01-15
* \ m I De nem mindegy, hogy az a szövet és kesztyű, mélyeknek ezekben a napokban kell elkészülnie, most jut e le az üzletekben, vagy a Posztógyár és a Szőrmekonfekció elmaradása miatt oeak jóval később. Ne felejtsük el, hogy az egyenletes tervteljesités sikere elsősorban a hónap és a negyedév elején elért eredményeken áll, vagy bukik, őst még meg lehet teremteni a feltételeit annak, hogy a tervet rohammunka nélkül is teljesítsük. Ezért legyen mo3t minden üzemben a jelszó az, hogy a meglévő nehézségeit figyelembevételével naponta teljesítsük előirányzott tervünket. Szilárd alapon fog szolgálni az évi munkánkhoz az a tény, ha megkettözött erővel küzdünk azok ellen a hiányosságok ellen, amelyek hátráltatták bennünket az ^elmúlt évben. Munkánk egyik ilyen hiányossága volt a termékek egy részének gyenge minősége, a magas selejt százalék. Nem uj keletű hiba ez gyárainkban, de kiküszöbölésében keveset haladtunk előre. Az acél, a szövet, a papir minden minőségi hibája fékezi g termelés növelését. Azt minden dolgozó tudja, mennyivel könnyebb kifogástalan anyaggal, géppel, szerszámmal dolgozni. Ezért el is várja, hogy kiváló minőségű anyagot, szerszámot kapjon. Alapszervezeteink és mühelybizottságaink magyarázzák meg a munkásoknak, hogy . ugyanilyen joggal várják el tőle is dolgozó társai, hogy csak hibát^ lan terméket adjon ki kezéből. Üzemeinkben sok dolgozó arra törekszik, hogy a gyorsvágást, gyorshuzást és a többi élenjáró módszert alkalmazza munkájában. Ehhez azonban jobb anyagra, erősebb, tartosabb szerszámokra, nagyobb teherbírású gépekre van szükség. Ehhez gyújtsanak segítséget a műszaki vezetők a gyárakban. Nem szabad megfeledkeznünk a lakosság, a fogyasztó tömegek kifogástalan minőségű áruval való ellátásáról. A KV. júniusi és októberi határozatának semmibevevését jelentené, ha nemküzdenénk kitartóan azért, hogy dolgozóink igényeit minél jobb minőségű áruval elégítsük ki. Az életszínvonal és ezzel az igények is állandóan nőnek.' Ma már nem elég jó az ami tegnap még megfelelt és holnap még szebb, még jobb minőségű árura, még nagyobb választókra van szükség. Mi szükséges ahhoz, hogy üzemeink teljesítsék ezeket a feladatokat. Mindenekelőtt szükséges, műszaki vezetőink és fizikai dolgozóink közös akarata, eltökéltsége arra vonatkozólag, hogy változtassanak a hibákon, megjavítsák a minőséget. Hég igen sok azoknak a művezetőknek a száma, akik nem vonják felelősségre a selejtgyár^ tékát, sőt különféle mentségeket is találnak a rossz minőségre. Hallottunk már olyan megjegyzést, hogy vagy kevesebbet termelünk és akkor kiváló lesz a minőség, vagy túlteljesítjük a tervet, de akkor a minőségért nem kezeskedünk. Hogyan javíthatjuk a minőséget? Elsősorban is egyenletes, ütemes termeléssel, a technológiai utasítások megkövetelésével, a dolgozók szakképzettségének fokozásával és dz élenjáró munkamódszerek széleskörű elterjesztésével. Pártszervezeteinknek harcolni kell azért, hogy a műhelyben súlyos szégyen legyen a aelejtgyártás, a gyengeminőségű munka. Az egyéni felelősség megszilarditáss a minőség megjavításának egyik nélkülözhetetlen eszköze. Meg kell erősíteni a minőségi ellenőrzést minden területen, de ugyanakkor valamennyi dolgozónknak olyan mély felelősség érzettől áthatva kell végezni munkáját, mintha egyedül rajta múlna a kész gyártmány minősége. Gyáraink terveiben mint legelhanyagoltabb terület jelentkezett az el- # múlt év során az önköltség csökkentési tervek betartása, Kerületünk iparvállalatai 1953-aa óv során önköltségcsökkentés! terveiket nem teljesítették s a megtervezett vállalati eredményt kevés gyártól eltekintve nem ért.ék el. Az eddig rendelkezésre álló adatok 3 zerint tübbmint millió Ft. akkumuláció befizetésével maradtak el. Bár évközben többször felhívtuk pártszervezeteink Ó3 gazdasági vezetőink figyelmét az önköltség csökkentési tervek betartására - ennekérdekében mozgalom is indult - az eredmények mégis azt bizonyítják, hogy nem szívlelték meg eléggé figyelmeztetéseinket, s nem tekintették a többi tervszámok mellett olyan jelentősnek, mint amilyen jelentős ez a szocialista tervgazdálkodásban. •"** 1m .v#rihiti i imr ír".*
