Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.110.a/4)

1952-09-09

.J,r ... n Ée-resztül fel• 'kel3 dolgozni, hogy mit kapott a ve, óin >.1“ es n it kapott a textilipar. Beszel jenek a énen; szervezetek a dolgozók jogairól, az Al­kot mi uynak arról a pontjáról, kegy a dolgozóknak jogsuk var a mankóhoz és hogy biztosítsa a jobb életet. Szervezek meg a tanácsadást és ezzel is a jegyzés politikai munkáját segítik elő. Arai az EEDőZ-t és á góke­­bizottságot illet® nagyoh nagy feladat vár rájuk. Az MKDőZ a körzetek­ben fog lenni, nem szabad várni, hogy az üzemekből jöjjenek az agitáto­rok. Az MlüDSZ teljes mozgó Isit ásóra megfelelő erőket kell biztosítani a körzetek számára. A pártbizottság fogja ezt segíteni és a pártu.-..-. rveze­­\eknek együtt kell dolgozni az MDSZ-szel. A Béke bizottságnak az ötéves terv agitócioről kell beszélni. A pártszervezetek foglalkozamk a tö­meg szerve z e t ék segítségével és meg kell bennük bizni és ezáltal az ered­mény is jobb lesz. Vigyázni kell arra, hogy most is igyekszik a klérus támadni és ezt áLe kell győzni, és ezt csak jó agitációs érvekkel tudjuk. A Tanácsnak is komoly feladata lesz, a tavalyi tapasztalatok alapján a jegyeztető pároknak a. kiválogatására nagy súlyt kell fektettni. A.z el­­■ múlt évben a jegyeztető porok, harcosan •keményen szálltat sikra, hogy az <5 rájuk váró feladatot megoldják. Sok esetben előbbre jutottak, de sok f esetben 'megtörtént, hogy'meghátráltak, nem voltak eléggé követ ke zet esek, ennek részben az volt az oka, hogy nem voltak a párok jól kiválasztva és f$leg kioktatva. Hem tudták a solgozó társaikat kellőképen megagitélni, nem világítottál; rá a nemzetközi helyzetre és, ha nem jegyzettmindjárt, akkor vitték a pártirodára őket. A jegyeztető párokat a legaktívabb nép­nevelőből kell kiválasztani, hogy meg tudják magyaré zni egyes dolgozók­nak, hogy miért kell jegyezni. A jegyzésnél lehet taktikát változtatni, vannak nagyon jó jegyzők, akkor őket is be kell osztani, rogy ők is men­jenek jegyeztetni, hogy lássák a többi dolgozók, hogy ő már lejegyzet és ez előbbre viszi a lendületűt a dolgozók között. Arailyen mértékben indulunk meg a későbbiek folyamán úgy ícg sikerülni. Főleg olyan dolgo­zókat kell küldeni jegyeztetni, akiket sütetnek a dolgozók és politi­kailag képzett elvtársak. Meg kell szervezni a jő információt, ha biba var akkor a pártszervezet azonnal hívja .össze az agitátorokat és magya­rázna meg, hegy itt és i$t van hiba, nem pedig felvinni a pártirodára, ^ mert akkor az agitátorok keséből a párté.erve. et kiveszi a munkát. A jegyzésnél a politikai ős szervezési munkára ős annak megjavít-; s, ra kell nagy gonuoti fordítani, a•bé..ekelesenjegyűésíiéi nagyon fontos a politi­kai tartalom agitác ió ja. A politikai munka 3 fő kétségként kell, hogy csoporté sülje; . 1./ Döntő nép sin riUjitós,' 2./ A béke hdreca regvédése, ás ellenség leföplesése., 3./ A jegyzés mindenkinek érdekét, s-ert száz­szorosán visszatérői. Ilyen form.ban ágitól jár. ak és adja; u k érveket ke­rületi viszonylatban is. a békeköl.eoor.jegyz épülő nagyügyet, döntő megváló si tó sót és a moztzr.j rj gyá rak építését., heg kell i .'agyax'az11 x, *;ogy .nemcsak az ország különböző részeit kaptak sck<* t, hanem különösen a fő­város, pl. 3 évvel ezelőtt 5- kid volt a Dunán c.s ma a 7-ik hxaat avatjuk fel, ott vari a fclualatti gyorsvasa ■, a népstadion rel. vpxt$: su. iuug kell. magyarázni az agitátor aknai., h< wy hazánk urak országúból dolgozók hazá­ja lett. A múlt remis. erben a tize urak or.’Z„ga veit az urak kényelmét szolgálta és küldői vén költötték el a pénzükat amiért itt éhbérért dol­goztatták a mun.J.s néyt. a szovjetunió; felszabad ítész uv-gváltozt' ttu ezt az arculatot, mért ma már az országunk a nép xxa orsza0a lett.és a dolgozók kulturális élete megjavult, pl. az egyetemekre ezrével jár­nál. a munkások gyermekei, különböző iék^ákra, .orvosi kara síi. A non­­véőségben a sok tisztek iáid a :..unkáöok gyermekei. Amit termelünk a-t */ * ' | ■ . ’ ! ' s •­­................................ ..............~.................................................................................................“

Next

/
Oldalképek
Tartalom