Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.110.a/4)
1952-06-20
- 3 -Nem nyomor tanyák, . em földbe vájt viskók, ha n óla fürdőszobás ^lakások, ami csak álom volt számunkra. A mi dől ozóink ismerték Király-erdő barlang lakásait, mi megismerhetjük a kétszobás oszkoníorto3 lakásokat, ez is azt mutatja, egyre gyorsabban haladunk azon az utón, hogy teljesen felszámolódjuk a horthy-rendszer átkos örökségét ezen a vonalon is. Ha arra gondolunk, hogy a csepeli dolgozók milyen nagy százaléka tanul, képezi magát, ismét csak azt láthatjuk, hogy minden hatalom a dolgozó népé, a tudás mindenki számára elérhető -^nem úgy mint azelőtt - uj hatalmas gyönyörű gimnázium hirdeti népköz társa Ságunk alkotmányának megvalósulását - a mi gyermekeink előtt minden pálya nyitva áll - orvos, mérnök, katonatiszt stb. ma a Szovjetunióban tanulnak legjobbjaink, megismerik a szovjet élenjáró tudományt, fejlett technikát - azelőtt a mi gyermekeink nagyrésze négy-hat iskolát járt, el volt zárva előtte a tudás. Agitációnkban mutassuk be, hogy mennyi kádert adtunk vezető szerre veinkbe - államapparátusunkba, honvédségünkbe, helyi vesetőségeinkbe, pl. Drahos elvtára lengyelországi követ, Gzottner elvtára a Bánya és Energiaügyi miniszter vagy Sticzai elvtárs a helyi Tanácsnak elnöke, de ezeken kivül minden üzemünkből igen sok káder ment vezető funkcióba - ez^ismét azt jelenti, hogy valóság = a minden hatalom a dolgozó népé. Alkotmányunk teljes, részletesebb bemutatásával nem kivánok foglalkozni - ennek helyi feldolgozása az elvtársak feladata le3z, még annyit ahhoz, hogy agitációnkban kellően foglalkozzunk alkotmányunk jelentőségével, ehhez szükséges lesz alkotmányunkat újra áttanulmányozni. Ágitáclónk másik fő iránya ötéves tervünk döntő évének ismertetése, különös súllyal az előttünk álló harmadik negyedév szempontjából. Meg kell ismertetni dolgozóinkkal, hegy ötéves tervünknek azért döntő éve, mert alapvető célkitűzéseinknek több mint felét ebben az évben valósítjuk meg, azokba a hatalmas létesítményekbe most ruházzuk be a legtöbbet /Sztálin_ vasmű, November 7 erőmű, komlói bányák stb./ és ezek a létesítmények csak jövőre, vagy csak 1954-ben kezdenek gyümölcsözni és válnak népgazdaságunk gazdasági bázisaivá. Ezmországos feladat, tehát munkánk során egy percre sem szabad megfeledkeznünk, hogy többet, jobbat kell termelnünk, a mi munkánkon keresztül segit- JLile, gyorsítjuk ezeknek a hatalmas beruházásoknak megvalósítását. Munkánkban arra kell gondolni, hogy amit Rákosi elvtára mondott 1951 december 1.-én és ha termelésünket csak l/-al emeljük az népgazdaságunknak 6o millió ft-ot jélért, ha mi itt Csepelen üzemeinkben arra törekszünk, hogy elérjük ezt az l$-ot, sok loo.ooo forintot adhatunk népgazdaságunknak. Ennek megválósitása csak úgy lehetséges, ha agitációnk mozgósítani fog a többtermelésre. A tervben előttünk álló feladatok mellett megmagyarázza annak megváló oltásának módszerét, vagyis elérjük, hogy kér Liletünkben minden dolgozó réaztve3z aktivan a munkaversenyben. Ismételten be kell mutatnunk dolgozóinknak, hogy a nyugati országok dolgozóinak milyen nehéz helyzetük van - munkanélküliség, állandóan csökkenő életszinvonal - sztrájkolnak Európában, Ázsiában, Amerikában. Nálunk nem ilyen problémák vannak, mi nyugodtan építhetjük a szocializmust, mert ezzel szolgáljuk legjobban a békét a nyugodt életünket. Látnunk kell, ha tervünket teljesítjük - túlteljesítjük, az imperialistáknak újabb hadosztályokat kell felállítani, ami lényegében jelenti erősödésünket és az imperialisták gyengülését is.---------- ~ -V— \ \................................................. ..................................___ -—-.......................................................................................—----------------------- -
