Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.110.a/3)
1952-03-27
I - ■■ ijjn-v , * ■ 14 ■ \ ság egy-egy tagja átnézi a beszámolót és felhívja a hiányosságokra , ~ a figyelmet, ha ez igy volna, akkor nem fordulna elő az, hogy a-yg határozati javaslat elmarad, úgy hogy nem ellenőrzik a határozatok végrehajtását. Még egy szempontot szeretnék felvetni, mégpedig azt, hogy a jelentés az elején foglalkozik azzal, hogy hogyan szervezik meg a taggyűlés eket, hogy készitik elő - ennél a résznél az elvtársak felvetnek úgyszólván minden jé szempontot, ami a taggyűlés előkészítésénél és megtartásánál fontos - ez a része a jelentésnek jé, de szembe áll vele- a taggyűléseken való mégjeLenós, ami általában 30 fá-os, Ez a 30.^ az én megállapításom szerint azt mutatja, hogy a taggyűlések nem úgy vannak előkészítve, ahogy azt az elvtársak leírták. A jelentés első bekezdését én feleslegesnek tartom, mert a pártbizottság tagjait nem kell meggyőzni arról, hogy milyen jelentősége van a taggyűléseknek. Egy pár szemphntot szeretnék ahhoz, hogy a taggyűlések színvonalát emelni tudjuk. Hiba az, hogy a titkárok az utolsó héten kezdenek hozzá a titkári beszá/ mólé elkészítéséhez, holott sokkal helyesebb lenne megmagyarázni nekik, hogy ha vi munkájukról vezessenek naplót, feljegyzéseket, és akkor nem lesz probléma a taggyűlés beszámolójának elkészítése,^ > pl. hogy állta meg egy-egy elvtárs a helyét a feladatok elvégzésében stb. Igen fontos, hogy a beszámolót kollektíván készítse elő az egész pártvezetőság ős ezt beszólják meg vezetőségi ülésen, mert ha nem igy van, akkor a pártdemokráciát sértik meg, mert nem az egész vezetőség munkáját, hibáját viszik a taggyűlés elé, hanem csak egy személynek, a titkárnak a munkáját, így aztán el lehet érni, hogy a taggyűlés harcos legyen, mert a jé beszámoló után van biráíat, önbirála t és hozzászólás, úgy hogy nem kell noszogatni az elvtársakat. Pontos az is, hogy a taggyűlés előkészítésénél a pártcsoportbizalmiak beszéljek meg a csoportagokkal a taggyűlés főbb szempontjait és ezáltal felkelti az érdeklődést a tagságban a taggyűlés iránt - az agitáciés munkában rá kell mutatni a tagság kötelességeire, és a felsőbb szerv hozott határozatait minden esetben míg tárgyalni. Az éberség kérdésével kapcsolatban szeretnék néhány szempontot felvetni. Első az, hogyha már elérték azt, hogy _ az ajtéban ellenőrzik a tagsági könyveket - egyúttal nézzék meg ' azt is, hogy az illető tag nincs-e lemaradva a bélyeggel és ezzel egyidejűleg meg lehet akadályozni azt is, hogy tagdíj nemfizetés végett ki kelljen zárni egyes elvtársakat. Másik az, hogy a napiremdeket mindenkor el kell fogadtatni a tagsággal, hogy ezzel is érezzék felelőségüket a taggyűlés színvonaláért, A tagjelölt felvételnél fontos, hogy a vezetőség javaslata is rajta legyen az ivén és ezt ismertesse a tagsággal, azonkívül ró kell nevelni a tagságot, hogy az illetőnek ne csak a jé oldalát mutassák be, hanem nyiltan tárják fel a hibáit is. Emelné a taggyűlés színvonalát az is, hogyha a tagjelölt felvétel megkezdése előtt a titkár elvtárs ismertetné és megdicsérné azokat a jó dolgozó pártcsoport bizalmiakat, és népnevelőket ? akik már ajánlottak tagjelölteket és ezeket az elvtársakat állítsa példaképül a tagság elé. Végül énnekem az a javaslatom, hogy a Posztégyári Pártbizottság által hozott határozatokért ne a kerületi Pártbizottság, hanem a Posztógyári Pártbizottság legyen a felelős. Szabó elvtárs: Pártunk vezetősége meghatározza számunkra, hogy a pártmunk’a' s'zí’íivona 1 át emelni kell. A színvonal kérdése onnan indul ki elsősorban, hogy maguk a titkárok és pártvezetőségi tagok felhasználják napi munkájukban az irodalmat. I • / • A ^ — — — — ■ ^ _ ■ . ■ V ' ' ' ■■ ' ■ • ■ ■■ ■ • ■ -
