Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.110.a/3)

1952-11-20

r -| i III. napirendi pont. Szóbeli beszámoló a -j-eavelrril Bizottság eddigi munkájáról. 1950 júniusban határozatot hozott a Politikai Bizottság a párt­­f egyelni munka o annak meg ja vitása érdekében# Azó X a kerületünk­ben nagy javulás mutatkozik ezen a téren. Alapszervezeteink mind­jobban látják a pártfegyelni munka fontosságét rs an *ak jelentő­sé . ét. r^lnkákhoz nagy segítséget adott a Budapesti I árt bizottság Fegyelmi Bizottsága a zál, högy a kerületi fegyelmi bizottság két tagját meghívta ogy-egy fegyelmi tárgyalásra, hhol az itt szerzett tapasztalatokat munkánkban fölhasználjuk. Bogitsóget kaptunk az elmúlt fél évben megtartott pártbirottoági ülésen hozott h .1 túrosat által, hogy titkári ért kezdtón napidénál pont­ként lett foglalkowa a fegyelmi munka kérdésével és azéta úgy üzemi mint alapszrvi vonalon nagy okú javulás mutatkozik, A kerületi Fegyelmi Bizottság munkája kezdeten sok hiányosságok­kal küzdött, melyek réezban abból adódta, hogy az előző fegyelmi hizoltság nem vo etott nyilvántartást és igy a boork atő anyagot nem tudtuk mindig sorrendben lotárgyalni. ®ert az anyagok a párt b zottság különböző osztályúira kerültök, ami jelen esetben is <rs fennáll még ca ez a fegyelmi munkát gátolja. Hiba volt az is* hogy a fegyelmi bizotts gnak n m volt ogy kialakult munl; módszere ős a tárgyalásra 'kerülő ügyeket nőm tudta k ,-llőkóppon előkészíte­ni , úgy hogy azokat a fegyelmi ülés előtt kellett xa±s3ex átta­­nulmányo zni. Hiányosságok adódnak még a. bél is, hgy úgy az üzemektől, mint az alapszervektől beérkező fegyelmi ügyok nőm elég tárgyilagosak, n m tartalmasnak minden esetben konkrétumot. *om csatolnak rész­letes j -Hemzést íz iddigi munkájukról, családi körülményeiről, hsak a konkrét osotro vonatkozó jmtá adatokat közük ős nem lát­juk mögötte aZáE&ysax embert ós az egész munkáját* ami raoghehe­­ziti a fegyelmi bizottság munkáját.Pl. Schonkó József elvtársat az Áfoit fegyelmi bizottsága kizárásra javasolt, azért mórt a betelt tagkönyv t melyet pótlap betevésért adott le a pártszer­vezetnek és ott a könyv elveszett és őzért nem tudott néhány hóna­­pig tagdíj t fizetni. Az indok az volt, hogy nem fizetett tagdij­­jat, nem járt pártnapra, taggyűlésre. Az elbes ólgetés alapján v ' kiderült, hogy az elvtárs a könyv leadásig pontos n fizette a tagdiját, mint kőműves vidéken olajkutakat épít és csak három • hetenként jár hafca. Jó munkájáért többször kapott pénzjutalmat. 140á’-15ö$-ot teljesít, őzemé annyira gyen e, hogy az legerősebb szemüveggel sem tud sokáig olvasni./hályog volt a szómén/. Ás elvtárs becsületes, egyszerű munkás és nőm rdemli mag a kizá­rást. Az R.M. Pártbizottság fegyelmi referense nem tanúimé yoz a kellőképp. 11 a fegyelmi anyagokat!; kivitelét, ami megmutatkozik ' egyesfegyelmi jegyzőkönyveken,- mert minden egyáregységnek megvan a maga sablonos jegyzőkönyvének a tartalma. Pl. az R.3B. SZérü gyáregység pártszervezete fegyelmi elé állította Szatmári Jáaos, aki született 1900-ban ós Kotlán Gyula, aki született 1922-ben munkavállalók t, hogy mind kettőnek úgy veszett el a tagsági köny­ve, hogy kimosták a munkaruhájukat és bben volt a könyvük és ez mind a kettő egy időben történt, érre az indokolásra fel kellett volna fogyelni z R.n. fegyelmi referensnek, hogy adódhatik elő ugyanabban a gyáregységben* ugyan azzal az Indokkal váló elvesz­tés. Tudjuk azt, hogy minden párttagnak becsületbeli kg kötelessé­ge a párttagsági könyvére vigyázni és nem-lehet azt olyan felüle­tesen elbírálni, mint őzt a két esetet is. A párttagokkal való lélektelen foglalkozást mutatja at R.Ml Szer** számgyárban Vukov András és Szilavári Ferenc fegyelmi ügye.-/•c ______________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom