Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.110.a/1)

1950-06-11

| - ii - Ám m1 : ‘ /íme. V Pártbizotteá|;unk munkáját ösaz ©hasonlíthatatlanul őrödmony ISSETfre tet­tük volna, ht. a Rákosi Mátyás áüvei Pártbizottságával való viszonyun­kat megjavítjuk, mert elvtársiasabb viszony mo-^teremtésével sok min­den. nehézséget sikerült volna munkánkból kiiktatni. Ezen a téren sok hiányosság jellemezte egymáshoz való viszonyunkat• közös problémáinkat a legritkább esetben beszéltük meg. A terület fe­lé irányuló politikai munka megjavítása érdekében nem kaptunk kielégí­tő segítséget a Rákosi Mátyás Müvek Pártbizottsága részéről. A városfejlesztést célzó megbeszéléseink sem voltak kiélégitőek. Ez a helytelen magatartás a kerület egészséges- fejlődésének elősegítését hátráltatta» Mindkét Pártbizottság döntő fontosságú feladata, hogy e­­zen & téren változás jöjjön létre, fel kell számolni Pártbizottságaink közötti elvtár aiátlan magatartást s közös erővel mindent elkövetünk, hogy Caepel lakóóságát a termelés teljesítése, a termelékenység emelésére mozgóéitjuk. Az életazinvonal emelkedése, az általános fejlődés gyorsítása érdeké­ben, A Csepel területén mutatkozó általános fejlődés, különösen üzome# ink termelésének emelkedésében mutatkozik meg. Csepel öntudatos nun- v­­.káéoágát a Pártbizottság a termelés vonala felé irányította, a három-, 'éves terv sikeres megvalósítása érdekében, A kibővített Nagybudapesti Pártválasztmány határozata azonban rámuta­tott a termelés területén mutatkozó hiányosságokra. Akkor láttuk tel­jes egészében, hogy milyen feladatok állnak előttünk. Nálunk is bajok voltak a vállalat-és műszaki vezetők egyéni felelőssé­gének vállalásával, a mnnkaverseny szervezésében, a munkások és rnü­­száki értelmiségiek közötti viszonyban. A választmány határozata után politikai tudatosító munkáin keresztül sikerült párttagságunkat is, az üzemi dolgozókat is a immkaversenybe fokozottabban bevonni. A termelés emelésének tudatosításán keresztül munkásaink e tobbterme­­léssel fokozták az előirányzott munkát • Mindezt erőnkkel a termelés „felé fordultunk a sztálini műszak megszervezése Idején. :-ü-v. Oktatási és feXvilágéüitő munkánk alapján dolgozóink megértették, hogy változtatniok kell a termeléeben mutatkozó lazaságokon. Megjavult az üzemekben a munkafegyelem, cseleként a kés ön jövők, az i­­gasolatlanul hiányzók száma. Műszaki érteÍrniaégi©ink az üzemi dolgozókkal vállvetve követtek el mindent, hogy a sztálini műszakban méltóan vegyék lei részüket s példa­mutató eredményeket tudjanak felmutatni. A dolgozók között valóságos versenymozgalom alakult ki a egyre emel­kedett az egyéni versenyzők száméi, de emelkedett jelentősen a terme­lési százalék is. A Posztógyárban pl. 129'A-ról 145#-ra, a dzabadkikö­­tőben l4oM-ról 238y-ra emelkedett a teljesítmény. Mindezek az eredmények a törnie lés terén elősegítették hároméves tor­vünk idő előtti sikeres befejezését minden üzemünkben. De egészen kiemelkedő eredményt mutatott fel a hároméves terv telje­sítésében s. Vámmentes kikötő, ahol a tervet 2 év és 1 hónap alatt teljesítették. , V ?V . -— * —■ - — -- - - - — .... ----------------------- - - — ~------------------------------------------------------—--------------------- -— —— ---------------------------------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom