XXXV.10.c.1957. / 23. Belkereskedelmi Minisztérium MSZMP Bizottsága. 1957.03.06. A Belkereskedelmi Minisztériumnál 1956. október 23-át megelőző és utána történő események összefoglalója

tározatát vitatta meg. Itt több becsületei, a szakmai^kérdésekben Í otthonosan mozgó munkáskáderünk is felviLj.-j*tte, mikor éri mar azt el, hogy már ©t is értelmiséginek tekintsél^*E példa hiven jelzi az ak­kori hangulatot. ^ lyyvt •> T©u>( . A XX. kongresszi^^táni a minisztériumban is egyre többen han­goztatták, hogy kár volt marxizmust-leninizmust tanulni. Kár volt köz- gazdasági egyetemet, akadémiát végezni, szemináriumokra, konferenciák­ra járni, hiszen az ott tanultak helytelenek és jobb azokat elfelejte­ni. Ilyen nézetek han^VzTatásavai igyekeztek ideológiai téren a már amugyis meglévő zavart és bizonytalanságot még jobban fokozni. Ebben az időszakban a fő téma a)Petőfi-kőri viták! valamint az frodalmi TI .is ág esy-eav cikkg!Bf%‘lTTneg/vi tatása volt./Ezekkel sokkal MiübbeL foglalkozta^, mint ‘a “KÍizpemtí Tezetoseg határozatainak megbe­szélésével. Az 1956. .iuliusi párthatározatot is kétkedéssel . sokán gúnyosan fogadták.' "7CzV""hangoztatták ,Hao~gy" á~laegIevo hibákat ki jav i- Tani ö3okf "^oker^” fordulattal lehet, minden vezetőt - főle§ párt- Q vezetőt - le'kell válianLj a szakmai szempontokat figyelembe véve u.j vezető-garmtúrát kell kialakiuani. Lefejezni a pártot, a népi demok-~ ^ rácia vezetőerejét, megingatni q. dolgozók hitet a szocialista rend­W szerben: ^.z volt az ellenséges elemek fő taktikája. Ezért szedték cso­korba az evek aTaíJÜIlákat, éTvauó:í^l''''S?!flKat és elhallgatva az eredményeket. Amikor a hibák állandó hangoztatása megingatta az # embereket, előjöttek javaslataikkal, hogy csak a rendsze-gpvryökeres _ megváltoztatásával lehet a meglévő hibákat k í ga vita rí fjjjp! -y/es e k a ju­goszláv ut egyedüli helyességét nangó'zIáTíah^^asok a mérvgazdálko- tydást támadták, mert véleményük szerint a tervgazaaságoől á^üküégsze- ’rüen csak >fj~! étkezik. Ezek az u jsütetü reviziónfsfák’ a \ tervgá^dhrs'ag neiyeFe^'a^TűTn'őll’hSntó versenyt,,, ismét mások a kapitaliz- \ mus gazdasági mechani zmu.B\*:T“-,''rn'y^TolT,Sc.'' Emlékezzünk csak vissza ’ \ liandi Péternek 1956. szeptemberében tartott előadására a gazdasági \ mechanizmusokról. Az előadás vezérmotivuma az volt, hogy javulást csak a gazdaságvezetési rendszer gyökeres megváltoztatásával lehet elérni, tagadta a reformok lehetőségét, a megindult vállalati kísér­leteket csak tüneti kezelésre--: tartotta alkalmasnak, bizalmatlansá­gi r __&ot hirdetett a aaí xonaresszus szellemet xukrozó "iuliusi' határozat - KflMjBBggfiran u yje helye s“T5S~mlgéTlill tjük Kf'lü lóf Lászlónak, a Ruházati Foigaz^ ' tósff^,akkori igazgatóhelyettesének is a véleményét, aki a Jugosz­Mp-áviábdl való hazajövetele után a jugoszláv példa nyomán a kereksde- jKLom fejlesztésének .fou/thy^. az ejc/rnSsiSai'' 7'ér'sehy^o''hárliuzaninR nagyi JHkeTüökedeIam mogte 1-uéiLÓSoiin hirdette. Ezekben a hónapokban egyre gyakoribbá vált a minisztériumban a Szovjetunió lebecsülése, ugyanakkor a nyugati világ és a nyugati é- letforma dicsőitóse. Meg kell jegyeznünk, hogy mi nem vagyunk az el­len, hogy ami jó és nálunk használható, azt a nyugattól ne/tanuljuk meg. Ennél azonban sokan mélyen messzebb mentek.// 7• ...... -■f- hdeídrfrwú***£&& R észletesen foglalkozni kell azzal is, hogy egyes embere/! ITu- gyan értékelték Nagy Imre szerppét és tevékenységét. Már 1,956. júli­usát megelőzően í^thblfé^ii^g'özTártták a minisztériumban j/hogy a me- t) r zőgazdaság fejlesztésének fő útja nálunk még sokáig a kisparaszti /Y-U;\/. . gazdaságok támogatása és lényegében tagadták a mezőgazda sna TThöiakTi ­szuhsegessegeirr Tfagy Imre imris’z'LöFí'űrni hlVél~fKttrlirir-ngnr TWiitykf ' H lhhnt -egysz-erre--termeio szövetkezeti mozgalmat erősiteni és a parasz- |i ^ termel®s^ is fellendíteni. A II. ötéves terv irányelveinek vitájá­+/ Nagy Imre nyomán ____:______________________________________ A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom