XXXV.10.c.1957. / 23. Belkereskedelmi Minisztérium MSZMP Bizottsága. 1957.03.06. A Belkereskedelmi Minisztériumnál 1956. október 23-át megelőző és utána történő események összefoglalója

<r­Vizsgáljork meg kissé részletesebben néhányat az ebben az idő­ben a minisztériumban romboló, ellenséges, revizionista nézetek kö­zül. W*tA Petőii-kor/y^z Irodalmi Újság hatására a minisztériumon belül p( ít ^ ^is erősen támadták^a/párt vezető^LZereoét és_ _irányitó munkáiát. Házon t>elül is el tér jeszteíTeíc azT" a nézetet, hogy a pár-t i'unk cionáriusok ki- vétel nélkül úgynevezett "kucserák", akik nem értenek semmihez és nem előre viszik országos- és mi nöz feriumi méretekben a munkát, hanem hátráltatják és gátolják azt^jíöbbször lehetett azt a véleményt hal­lani, hogy a pártfunkcionáriusok elveszik a minisztérium önállóságát és túlzottan- Deieavatkoznak~a' gazdasági "élé'T'TrSnyításab3/^J.~Támádas’ sokszor-perszö"nem ilyen nyíltan mutatkozott Meg, gyafcran^Csak egyes személyeket szapultak, például Halász György et. tevékenységére hivat­koztak, azonban nem azt a módszert tartoTfak hé’Ty telennek, ahogy Ha­lász György et. a Központi Vezetőség munkatársa sokszor nyilatkozott ‘kollégiumon, miniszterhelyettesi értekezleten stb., hanem" ennek leple 'alatt lényegében a párt vezetését és főleg ellenőrzései hel^rtTrteni~t«^-— ^ l/tglr—fgyékeztek a gagBÓt 183&PgT5lC: ——■—---------­a z Irodalmi Újság és. a Petőfi-kőri viták hatására, a minisztérium- ^ b^n is egyre többen léptek fel a legkülönbözőbb mődoíjA munkásosztály w vezető szerepével .szemben. Például a racionalizálások iüejen jó pár—* gazaasági vezető úgy nyilatkozott, hogy elég neki a feladatok végre­hajtásához a létszám 5o /u-a is abban az esetben, ha szabadkezet kap aj.mmSuinafe ^^i^^^s^í^sára. Lényegében a leníiTTTcacTí^politi--• *ai elveico:.. 1 asaflkmai feltétolouet kívánták figyelembevenni .Meg Aell mondani azt is kiiü^yaraclűnalizalas után mind a minisztérium, mind a kereskedelem káderösszetétele bizonyos mértékben romlott, pe­dig a minisztériumi pártszervezet és a Személyzeti főosztály vigyázott 'tarra, hogy a racionalizálás^ ne legyen munkáskádere 1 lenes . megmutatkozott a munkásosztály vezető szerepének lebecsülése, sót elve tese az ugynevezeffr/y'tahóizmus" féle elmélet elterjedésében. Ennek az elméletnek a miniszOTfÖfSt-Tffideológusa Villányi és Mándi j, r voIU Ezek az emberek azt állították, hogy a gazdaságpolitikában el­dt*L.f ^öyetett nibak fo o.ta az, hogy a hozzánemértő, .süléttáns. elemek irá­ír az orszah .gazdasági- ol^S^’ÓIyan SRSS£SfBfÍ í'lHkadTrik, "áHl­reliS£|lHIÍI?Ü Ip TSm meg ilyen nagy....£elada,tnk. .elvégzásáis. E- ‘ M az embereit es a hozzá hasonlók nem egyszer saját hibáikat igye­'*** es ,a maguk áltál elkövetett hibákról a figyelmet el­h^ud,tM j*£r ta^®ln:L» Például manói Leter, aki enhékTaz “elméletinek az egyik hang­ár a(^a volt»- igyekezett magiról elf ele j t tetni, hogy 1951-ben az első f o-teves terv túlzott megemelésében igen fontos szerepgT^ffsfeotrinTér)­gazaasági tMWrattfrr fl lé MgyMém&benVelelőL hn*£ az első oteves terv irreális célkitüáJbüI^l, at üíszág gazáasá-i ere­jét meghaladd feladatokat irt elő. ^ er~ ... £ munkás{fzíály vezető szerepének elvetése együttjárt a Minisz­isrmé^utállöQ :aávaITIBWBl ib megmutatkozott a PeLoii-kori1 Vitáknak, az Irodalmi Újság Tobfcolda­li, revizionista nezeteket propagáló cikkeinek hatása a minisztériui dolgozok jelentős részére. 1 ' ? helytelen és a marxizmus-leninizmustói idegen nézet elteriP- üose vegulis olyan helyzetet teremtett, hoav oélciáu] mén n nnnVíi' 4Í5ffcHöá5SSfe?z.on Uyekezett, aoafjSfyan toaaJtgfjhtf frafgílfat ... emlékezzenek csak vissza az él v tilsak' arra az akt’v^-' Tar; sr.*eiy az HDP Központi Vezetőségének az értelmiségre vonatkozó ha­________________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom