XXXV.10.c.1957. / 223. Művelődésügyi Minisztérium MSZMP Bizottsága. 1957.07.05. - 1957.12.21. Jelentések a Művelődésügyi Minisztériumban a racionalizálás lebonyolításáról, minisztériumi káderhelyzetről, pártcsoportok munkájáról

- 6 - *

• ' ■ \\

A \

II. A jelenlegi helyzet, M

r 1./ Az általános politikai légkör,

A beszélgetések alapján az a benyomásunk alakult ki, hogy a

I

! vizsgált részlegen dolgozó párttagok és pártönkivüliek nagy többsége ■ is komoly politikai fejlődésen ment keresztül. Lehiggadt a túlhajtott ' szenvedélyes vita, helyette ma már a n_agyobb megfontoltság, körülte-' kintőbb állásfoglalás, sokoldalúbb szemléletmód az általánosan jellemző.

Az ellenforradalom előtt a párt- és hivatali munka területén megindult pozitiv irányú kezdeményezések, tervek megvalósitása újra gondja az elvtársaknak. Kétségtelen, nem az általános politikai kérdé- £ sek állnak az érdeklődés középpontjában, hanem a hivatali munkával kap csolatos oktatáspolitikai problémák.

Az egyes osztályokon határozott igény, hogy intenzivebben foglalkozzunk sürgősen megoldást kivánó elvi kérdésekkel, pl. a művelődési program középiskolai részének elkészítésébe mindenki nagy lendülettel kapcsolódott bele. Éppen ezért okozott elkeseredést, amikor a kinyomta'ftott programtervezet nem tükrözte mindazt, amit nagy gonddal és fele- __ ———*■ ■ ■- " - ■ — -—- —-—■—■—~ --- - . —.——— ■**«*•

l

ősséggel igyekeztünk összeállítani. Nyugtalanítja az elvtársakat, hogy nem foglalkozunk a kérdések megkívánta mértékben olyan előttünk álló nagy problémákkal, mint pl. iskolarendszerünk kérdése, benne a szakiskolák helye, szerepe, a gimnáziumi tanterv problémája, ifjúságunk ™ erkölcsi politikai nevelése, a tanácsi és a minisztériumi hatáskör , arányának, egész felügyeleti rendszerünké problémái, stb.

Miközben e kérdések iránti nagyfokú érdenlődés fokozza a munkalendületet, az általános légkör érleli a tudat konszolidációját, még mindig érezhető elsősorban a párttagoknál és a volt UDP tagoknál is bizonyos megtörtség. elkedvetlenedés is. A dolgozók egy részében kisért egy bizonyos fásultság a politikai kérdések iránt, főbbeknél le- _ szűkül, a politikai számi él at egyetlen kérdésre: a háború és a béke kérdésére. Ez abban nyilvánul meg, hogy mind a nemzetközi munkásmozgalom hireüfc, mind a belpolitikai eseményeket egy szemszögből, a háború vagy a béke szemszögéből nézik. Általában nagyon nyugtalanít ja, szinte megüli a dolgozók egy részének tudatát a háborús pszichózis.

Az elvtársaknál jelentkező elkedvetlenedés több okra vezethető vissza.

Az októberi, novemberi események mélyen megrendítették az

rosszteos levelibbJ

. .________________________________________________-