XXXV.10.c.1957. / 100. Földművelésügyi Minisztérium MSZMP Bizottsága. 1956.10.31. - 1957.09.25. Földművelésügyi Minisztérium Forradalmi Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, visszaemlékezés
h A bizottság első feladata a káderanyagok szétosztása volt, majd szervezeti kérdések, általános célkitűzések és sz'emélyi kérdések kerültek megbeszélésre. Szervezeti kérdé ekben a Személyzeti főosztály megszüntetésén túlmenően a már akkor folyamatban levő racionalizálási megoldást fogadták el. Általános célkitűzések területén adminisztrativ kötöttségektől mentes gazdálkodási rendszer kialskitását jelölték meg, mely elsősorban a nagyüzemi gazdálkodási rendszer fejlődését segiti, de nem akadályozza az egyénileg dolgozó parasztok érvényesülését sem. Nagymértékben kivánÍ ta a bizottság elősegíteni az alacsonyabb termelési társulások létre hozásít. Ez a megoldás hajlott bizonyos mértékig a kapitalista jellegű szövetkezeti társulási formák felé. I Személyi kérdések vonalán a bizottság a "Rákosi rendszer" túlzásait - az erőszakos szövetkezetesítést, a túlzottan kötött gabona, gyapot, stb. termesztést, a túlzottan baloldali beállítást - képviselő vagy szakmailag alkalmatlan dolgozók felfüggesztését, majd a vádak beigazo- lása esetén azok eltávolítását javasolta. S í A Szakoktatási .Eőig.azgatóságról "megbizhatatlan", vagy "szakmailag al- I kaimátlan" v."AVOS besúgó" jelzővel senki nem lett felfüggesztve, sem eltávolitva, mert a főig. bizottsági tagjai ilyen feTTételeket nem láttak senkinél fennforogni. Tóth Pál főigazgatót állandó jellegű betegsége ás az e mellett^fenntartott kettős állásból adódó hátrányos jelenségek miatt teljesállással a gödöllői Agráregyetemre javasoltuk visszahelyezni . , November 4-e után csak , 12-én tudtam újra bejönni Budapestre. Ez után is december elejéig több esetben a sztrájk, vasút felszedés, hid fel- robbantás miatt csak rend szertelenül tudtam bejutni. Sok esetben motor-i kerékpárral, vontatóval v. autóval sikerült be vagy hazajutni. Dogéi miniszter elvtárs hivatalbalépése után a forradalmi bizottság szerepe fokozatosan csökkent. Egyre ritkábban islilt'össze s végül feloszlott. Tevékenységét úgy Ítélem meg, hogy főleg személyi kérdésekben sok hibát Ito vetett el. Voltak benne olyanok, akik valamilyen sérelmet £ szenvedtek el az elmúlt évek során és ezért maguk is elfogultan, bosszú' ^ állóan fogtak egyes személyek ügyének tárgyalásához. Voltak olyanok is,' W akik nem helyesen látták a mezőgazdaság fejlődésének perspektíváit és ezért helytelen javaslatok is születtek. Politikai állásfoglalás területén is sokan ingadoztak. Mindezek ellenére úgy vélem, hogy a forradalmi bizottság tevékenysége nem azonosítható az általában e bizottságokról alkotott fogalmakkal", mert határozottan ellenállt a betolakodó közismerten fasiszta elemeknek a zűrzavaros napokban és a fegyveres felkelés leverése után elő- sqátője volt a Minisztériumon belüli és a mezőgazdaságon belüli konszolidálódásnak is. B u d a p e s t, 1957. szeptember 25. /^I?§séó/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR I i 4
