Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.109.a/3)
1955-04-07
r n,i - 4 -Ezen c t :rnle ten kétségtelenül vannak cr.-dracuy.ink mind több azoknak a oártszerveze telinek a száma, ahol a • pár tve ze tőségek kollektivon döntik cl az-agitáció tartalmát, pld. a Danuvíá, Telefongyár, Divatköt Ött, stb. Egyre jobban szélesedik ez a helyes módszer is, hogy nemcsak az alapszervezetben lövők általános problémákra irányítják az agitációt, hanem felbontja részleteire a nagyobb üzemekben a lap szervez.- tökre , máshol üzemrészre, műhelyekre ős tömegszervez etek"’felé is. Az a tény, hogy pár tszervez: tőinkben a vezetőség kollektivon szabják meg az agitáció tartalmát és a pártszervezet vezetőségi.és PVB tagjai tartják a népnevelő értekezleteket, elősegíti, hogy azok ténylegesen megoldjak az üzem előtt álló feladatokat, valamint azt, hegy helyes választ tudjanak adni a dolgozók által felvetett problémákra . ' Ennek volt eredménye ez is, hogy amikor a béke aláírást beindítottuk cár tszervez.tőinkben, helyesen összekötöttek a termelési ágitációv.al és úgy mozgósították a dóig; zókrt, hogy a szó mellett ott legyen á tett is. A béke gyűléseken ős az eláir ásgyüjt és során sok dolgozó tett újabb felajánlást, a békemüszakót, vagy béke- ^ őrséget vállalt. Ilyen volt pld. az Aluminiumgyárban és a Divat Kötött tizemben is. Az agitáció tartalma jelenleg a felszabadulási munkaverseny termelési agitációja, a bókéért folyó harc agitációja, ős most az utóbbi hete kben legfőbbképpen a KV. 1955. márciusi határozatával foglalkoznak. Népnevelőink egyreszc helyesen agitál a termelékenység emelés ere, és ez önköltség érdekében igyekeznek dolgozóinkkal megértetni azt a tényt, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése nélkül, nincs éle t színvonal emelés .pld:, a Danuvia I.-es alapszervezet ób ::n. pártos Elemér népnevelő felfigyelt árra, hogy az -egyik esztergályos nem dolgozik, beszélgetni kezdett Vele, az illető dolgozó elmondta gépe czértáil, mert a kiadott munkára megállapított normát szűknek tartja. Bár kapott Ígéretet arra, hogy rendezik,de még nem kapott választ, pártos elvtárs meggyőzte az illető dolgozót arról j” hogyha nem termel, magának is árt, mert kevesebb lesz r fizetése, kevesebbet tud vásárolni ós az országnak is kára, m.rt kevesebbet termelünk, ezzel pedig nem erősítjük hazánkat. A dolgozd megértette és hozzá kezdett munkájához, pártos elvtárs igen hclye• sen illetékesekkel is megbeszélte a dolgozója problémáját. Helyesen agitált n Divat Kötöttben Zsiga elvtársnő is, araikor Kiss Imrével elbeszélgetve felhívta - figyelmet, hogy a jé munkájával a selejtment.-s termelésév>. 1, a napi 8 érái munkaidő kih~sználásável az eddiginél jobban segítse elő ő maga is-, hogy elnyerjek az élüzem o ime t. A KV,1955, júniusi határozata éta tapasztalható eredmény azon a téren is, hogy őszintébb lett az agitáció, pártszervezeteink vezetőségei és a *népneve’íokis jobban m.ghaiIgát jók c. dolgozók véleményét, segítségükre .vannak a problémák megoldásában. A dolgozók VélcrCnyé t ’*'j~T5ő- ngülatát ismérvé", leh-tőség nyílik arra, hogy népneve - ' lőink ne üres szólamokat hangoztassanak és ismételgessenek, hanem a, helyi körülmények: t és a politikai helyzet _t alaposan ism.rve érvekkel, tényekkel os adatokkal felszerelve, konkrétan és meggyőzően értessék meg c dolgozókkal feladataikat. A tények ismeretében i L.h- tővé válik, hogy az ottlévő problémák álapján, határozzák meg a , helyi fel oda te kot, és szabják m:g ilyen irányban c tömegszervezetek felé is az ő sajátos politikai irányelveiket, /ÍC
