Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.109.a/3)
1951-10-18
r n hogy nr> 2.363 üzeni könyvtár működik 1 millió kötettel, ügaz ötéves terv végére 3.4oo üzeni könyvtárunk lesz, 3 millió kötetteli Kerüle-^ tünkben" mintegy *6o üzeni könyvtárról áll statisztikai nő'-'t rendelkezésünkre, melyből isneretterjesztő 9.581 kötet, szépirodalom 17.825 kötet. Az összes olvnsék szánó 4.782. \ havi könyviorgalon 7^373 kötet. Területen lo könyvtár és könyvállonás van, részben a Tanács, részben a törne "szervezetek kezelésében. Itt r könyvállomány ö’sszesen 14 • 2oo kötet, '"melyből isise rét terjesztő 5.4oo, szépirodaion 8.8oo kötet. Az átlagos könyvforgnion 6.344 kötet, a beiratkozott olvasók száné 7.b9o fo. Ma -ár dolgozóink közül országos viszonylatban mintegy 35o.ooo rendszeres. n olvas. Az üzenek dolgozói közül mintegy 2o $-n olvas rendszeressen. Keiül ötünkben is ez az '’rány kb. A Dnnuvi" és g Telefongyár eléri n 25-3o /'o—ot is, de vannak üzemeink, amelyek a 2o áí-nlatt vannak. Tz kevés, ezt - számot lényegesen fel kell ónéin!. Nagyobb üzemeinkben létri kell hoznunk a nühelykönyvtárakat. A tapasztalat azt mutatja, hogy zzol lényegesen fel tudjuk emelni az olvasók számát. Pokoznunk k< 11 *■’z írásos’ és szemléltető agitációs eszközök felhasználását. Fő feladatnak látom az olv<-sómozgalomba e párt és tömegszervezeti funl>/“s oiónáriusok bevonásait. Meg kell velük czeretetni a. könyvet, ,,..rt ^nom is lehet jó vezető az, aki szépirodalmi könyvet nem olvas. A tagjelölteknek f.i^dntul olyan szépirodalmi könyvek olvasását kell adni, amelyekből névtanulják a Pert szeretőiét, olyan könyveket, melyek szocialista ha znfiságra a békéért folyó harcra a munkához való uj viszonyra m volnék. A könyvtárosok politikai, szakmai képzése nem megfelelő. Ezért sürgősen könyvtáros iskolákat kell szerveznünk, Hogy könyvtárosaink valóban a szocialista kultúra agitátorai legyenek, akik szervezetté tudják tenni a dolgozók olvasását, ki tudják építeni az oktivahálózntot, olyan népnevelőkből és dolgozókból, .akik maguk is szeretnek olvasni, Ismeretterjesztő, tönegpropagnnda előadások; Az ismeretterjesztő, tönegpropagenda mint oktatási forma, előadások, olvasókörök, szakkörök révén nagy tömegek számára teszi lehetővé, müveit• ségünk emelését. A tömegoktatás mégis elmarad a kultumunka többi területe mögött. Miért? Egyik ok az, hogy az állami és gazdasági funkcicná ■ riusok egy része, de a pártfunkciónáriusok. közül is- sokon lebecsüljék tizedr-ngu kérdésként kezelték ezt a munkát. Nem értették meg eléggé, hogy non elég a kapitalizmust, gazdasági és politikai téren legyőzni, hanem le k-lí győzni az emberek gondolkodás módjában, vilagszemleleteben is és, hogy ertnek elérésére a tömegelőadások és töraegpropaganda egyob formái nagy segítséget nyújtónak-. Kerületünkben bár uz a munka is folyt, mégis sok hiányosság volt tapasz • tolható. Sokszor az előadó nem jelent meg, vagy olyan rossz előadót küldtek ki, aki nem tudta lekötni a hallgatók figyelmét. Hiba volt az is, hogy nem gondoskodtak jé felvilágosító munkával, gondos előkészítéssel arról, hogy az előadásokat elsősorban azok a dolgozók hallgassák meg, akik nem vesznek részt más irányúoktatásban- Az ilyen felületes előkészítés eredményeképpen, persze aránylag kevés hallgatója volt az előadásoknak. Ezek a hibák éppen a kerület nagyobb üzeméinél volt_ tapasztalható, Vezetett ebben n Telefongyár és a Dnnuvie. Helyiség hiány miatt is sokszor nem volt megtartható oz előadás. Helytelen volt nz előadások tematikájának az összeállítása is. Nem voltak, elegge specializálva egyes rétegek felé. Az előadói kérdést is meg kell oldanunk. Legcélszerűbbnek nz látszik, ha a kerületen belül mi magunk oldjuk meg. Meg kell szerveznünk egy előadói kört, mely részben pártnopi előadókból, részben a kerület legjobb »/ • ______________________________________________________ /i _______________________________________________________________________________________
