Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.109.a/3)
1949-10-21
0 —• -.......... 1 I _3‘ /\ 9 I ,7 . „sutiig í. ennek kapcsán viléguézeti előadássorozatot tartani* \ A Választmányi tagokat bizzuk meg a tömegszervezetek vezetésáVel]vV' J Ql******* Rói±a.ué elvtárs: a Pártdízottság átszervezése nagymértékben rnlcozui fogna az egyéni felelőséget. A tömegszervezetekden a rendszeres havi aktivákkal lényegesen meg fogjuk tudni a munkát javitani. Békési elvtárs: Előfordult az, hogy agy alap szervben 3—14—en is kimentünk, annyira nem adtuk meg nekik az önállóságot, hogy minden resszortvezető a saját resszortjához tartozóval tárgyalt meg minden kérdést, hagy felelőséget ró a kerületre éppúgy, mint az alapszervekre az önállóság. Ennek tudatába^ kell lenni, pártszerű munkát kell mindenütt végezni. Kertész elvtárs válaszol: Ezentúl minden levél a titkár nevére jön. A változás adta felelőség éppen olyan nagy lesz, mint az önállóság. Mindenért felelősek leszünk és csak úgy lehet megfelelni a feladatoknak, hogy tudásunk legjavát adjuk. A kerület sajátosságainak megfelelően kell politizálni. • hem helyes az, hogy Választmányi tagik vezessék a tömegszervezeteket. Sok elvtárs nem érti, hogy a tömegszervezetei munka egyik© a legnehezebb és legfontosaob pártmunkának. A Pártbizottság átszervezése akkor válik.hasznossá, ha jól fogjuk meg, jól használjuk. Lesznek nehézségeink az első időben. A^kerület jó politikai vezetés úgy válik lehetővé,. Jaógy ha mindenki törődik azzal, hogy minden területen jdb menjen a munka. ’ « 2./ Kömöz elvtárs. * Mindé.: eddigi sikerünket a termelésben elért eredményeinknek köszönhetjük. Ezért tekinti Pártunk állandóan központi kérdésnek a termélóst. Ezt mutatja a hagybudapesti Pártválasztmány határozata és Eákosi elvtárs beszéde is. A munakfegyelem meglazulása hozta maga után azt, hogy a reálbérek emel^ kedése melett a termelékenység állandó csökkensét mutatott* Kerületünkben a munkafegyelem jelentős mértékben megjavult. /Helyi példák/ A verseny legelterjedtebb formája a Pártválasztmány határozata előtt a brigádmozgalom volt. A legszélesebben elterjeszthető és szinte minden munkásra alkalmazható versenyforma azonban az egyéni verseny. A 36. bérhéten 44 egyéni versenyző volt, a 41-ik héten már 1.429 volt. Ezek közül csak 673 párttag, ami a versenyzők 43%-át teszi ki./Üzemi példák/ Itt csupán az a hiba, hogy a párttagok nem járnak élen és lemaradtak. Most az a feladatunk, hogy fokozott agitációval kivigyük az üzem dolgozói közé, de különösen a kommunisták közé, hogy minden dolgozónak ki kell vennie a részét az egyéni versenyből. Célunk az lesz, hogy ne legyen egyetlen párttag, aki nem áll egyéni versenyben. El kell érnünk, hogy széles körben el legyen terjedve a munkaverseny az Ötéves terv megkezdésére. Példaképül kell venni a Szovjetuniót, .ahol a dolgozók 85%-a áll egyéni versenyben. A versenykihívásokat sablonosán kezelték és ©z nagy hiba. A másik az , hogy a műszaki értelmiség nem olvadt bele az egyéni versenybe. A Danuviéban azonban másképp áll a helyzet, mert a művezetők konkrétan belekapcsolódnak az egyéni versenybe. /Helyi példák/ Hiányosság még az, hogy a művezetők nem foglalkoznak a legjobb eredményt elért egyéni versenyzővel. Morális hangulatot kell teremteni. Meg kell szüntetni a haver rendszert, mert ez azt eredményezi, hogy egymás hibáit eltussolják. Szükségessé vált, hogy minden hónapban ki tudjuk értékéül azt, hogy ____________________’___________________4 __________________________
