Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.109.a/1)
1950-06-04
— ■ -J 1 1 — r ~i A Budapesti Pártbizottságnak kellett beavatkozni ahhoz, hogy !|Ífnd^ek/)e -hibák felszíni kerüljenek és tekintettel a vállalat fontoss^^ilí^S^da'Pesti Pártbizottság napirendre tűzte a Teher fuvar munkáját zts w^ott hozott határosotok ■ lapján igyekeszünk most a hibákat kijsvitaffi. Nemv véletlen, hogy Rákosi elvtárs, mint döntő kérdést vetette fel a pártdemokrácia megsértését szervezeteinkben. Számos üzemünkben anélkül, hogy taggyűlés elé vitték volna, vezetőség eg.y-egy tagjait beállították. Ez kijött a Danuvia vezetőségválaóztő^küldött közgyűlésén is, ahol elmondották az elvtársak, ogy sem a szervező titkár, sem a propagandista nem volt tag. íy lés előli egyszerre megjelent a dolgozók között és intézkedett. A pártdemokrácia megsértése, megmutatkozott a Pártbizottságon belül is a Választmánnyal szemben. Nem. let* rendszer vs- n összehív-, nem számoltunk be munkánkról és igy nem is tudott befolyni a Pártbizottság munkájába. A Pártbi ottság személyi összetétele kédérfluktuáció következtében sűrűnk változott anélkül, hogy a Választmány, tudott volna róla. Rákosi elvtárs Il.lo-i beszédézen többek között rámutatott erre a helytelen jelenségre, mely a káderek fluktuációja von-;Ián megmutatk- zott. Alig pár hetes, vagy pá hónapos funkcionálás után más terüle re vagy felsőbb funkcióba állítottuk az elvtársakat és igy természetesen nemtudták megismerni, megszokni munkaterületüket. Csak, hogy egy példát említsek, Vogel elvtárs a Danuvi párttitkára az utóbbi egy-két évben legalább 12 különböző funkcióba volt állítva. A Pártbizottságon belülgpl. egy év alatt'Torda elvtársnak három funkciója -volt, ugyancsak- efry. óv a lőtt három szervező titkára volt a ke-rüle nek. Egyik legkomolyabb hiányossága a Pártbizottság munkájának, hogy a tömegszer vezetek konkrét irányítása kicsözsott a kezéből. Ninss meg a rendszeres kapcsolat a töme.;;szervezetekkel s igy elsősorban kell megemlítenem^ a szakszervezeteket, .kik sok esetben nem érzik a Párt segítségét. Ebből r dó ik szítán az a hib: , hogy magukban az alapszervekben sincs meg Párt és a szakszervezet k' zö t az a szoros kapcsolat akinek lenni kellene. Nincs xk kialakulva .az az egészséges szellem, ogy a szakszervezet a Párt elő iskolaja legyen. El lehet mondani, hogy valamennyi tömegszervezetünk között a kerületi MINSZ -el van meg a legszorosabb kapcsolata a Pártbizottságnak. Ezt bizonyítja az i? ,hggy az utolsó fél év .alatt háromszor volt Pártbizottság előtt az ifjuságmunkája. Számos jól dolgozó ifi, akik SZÍT vonalon dolgoztak felkerültek a Nagybudapesti, Országos MINSZ Központba, vagy Pártvonalra. Az ifjúmunkások legjobbjai közül többen kerültek ki Szovje•unióba, akiket a Pártbizottság jó munkájuk alapján javasolt, mint pl. Jórsa Miklós, az .qrolux ifi élmunkása, aki rendszeresen levelez a Pártbizottsággal Moszkvából. Az, hogy káderután-pőtlágunk nem volt kielégítő, nem volt el g gyors, ez nagyrészt annak tudható be, hogy nem fektettünk kelőő sulytÁaz’ üzemek ás a v-?zí tó funko■•áriások oktatására. Oktatási munkánk ala^vexstő hiábja hosszú ideig az volt, iogy az előadók ssooiálsi összetételében nem domborodott ki a munkásosztály* vezető szerepe, vagyis a könnyebb ellenállás vonalára álltunk és a könnyen tanuló kispolgári réteget vagy értelmiségüket állítottunk be előadóknak, akiknek a magatartása nem^egys esetben elriasztotta a munkás hallgatókat. Úgy a szociális összetétel, mint s - invonal szempontjából kádertanács és a kerületi elméle i tanács bírálta el az összes szemináriumvezetőt, szigorú elbírálás alá vette a Pártbizottság akülönböző iskolára jelölteket's igy ma már elértük azt, hogy a szemináriumi, el'adók 64/-a munkás. Azonban a jelenléti előadói gárdánk számával semtudjuk kielégíteni tökéletesen a kerület oktatási igényét. • / •
