Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.108.a/4)

1948-07-15 / üzemi

I , 5 I Ha megcsináljuk a munkát rossz anyaggal, azt két-horm nap múlva visszahozzák. Azonban ha kimegy egy fél az minden további nélkül magkapja .a szükséges anyagotl Ezen kell valamilyen formában vál­toztatni. Végre talán rá fognak térni arra, hogy kapjunk az állemi gépkocsikat javításra, ezek százalékolva lesznek, és azok a kocsik amik már nem használhatók széélesznek szedve, és az alkatrészei- i két felhasználjuk, ha nem lehet, akkor megy az olvasztóba. A mulakába való beállítás nem úgy történik, mint ahogy kellene. Minden harmadik házban egy kis autójavító műhely van. Ma ezek a kis autójavítók a nagpybb üzemeket hátráltassák,mert a munkát olcsóbban eltudják végezni, azért, mert nem dolgoznak olyan nagy rezsivel. Remélhetőleg ez is megfog váltázni. A tipizálás már régi fájópontja agye3 autóüzemeknek. Ezt nagy örömmel üdvözlöm. Csak az a baj, hogy még tetőalá nem vitték. Ez nagyon jó volna, mert akkor pl. egy Ford csak a saját gyártmányú kocsijait javít­hatná • A norma kérdéséhez szeretnék egy pár szót szólni. Nálunk munkai­­verseny nem fejlődhet ki, még nomra sincs. A Mogürtnél megtud­ták állapítani a normákat, mert 3 féle tipus gépkocsi van, de , nálunk ahol 29 féle van, nem lehet megállapítani. Most van ná­­lünk egy mérnök, aki a norma we gállapitásán dolgozik és azt mondta, hogy ezt eredményessen megfogja valósítani. Különben nagyon nehéu az autóiparnál megállapítani a normákat, mert Ren­geteg alkatrészed, dolgozunk. Eddig tudományossan a normákat még nem tudták megállapitaói. Nálunk az államosítás óta igenis megváltozott a helyzet. Pl. mi munkáshiánnyal dolgoztunk. Nincs esztergályosunk és nem ks ka­putok. -van pégünk elég, de nincs aki dolgozzon rajta. Viola elvtárs:/Tudor acümulátor gyár/ Vimi elvtárs nagyon értékes és jó előadást mondott. Megjegyezte többek köaött, hogy a MDP. alapszervai vezetőségei, mint politi­kai szervezet vezetőségei, gazdasági kérdésekkel neto foglalkoztak. De természetes, hogy a jövőt illetően az alapszervezetek vezBtői­­nek komolyan foglalkozni kell a gazdasági dolgokkal. Két-három kérdést szeretnék megjegyezni. Az első amit Vimi elvtárs is mondott, a n ersanyag beszerzésének jó megszervezése. A nyersa­nyag beszerzésére egy példái hozok fel. A nyersanyag beszS rzé­­sót hogy végzik egyes Uzemeknéll Egy-két évre előre raktároznak nyersanyagot. Ez helytelen dolog. Azért, mart nem helyes, mert pl, nakünk a közelmúltban egy komoly probléma volt, amikor a külföldről behozandó nyersanyagból egy karaoiy deka sem volt, és külföldről sem tudtunk szerezni. Az egyik gyárban raktározva volt 15 tonna, ezt mi felkutattuk és illetékes helyen eljártunk, hogy mi abból a felraktározott aiyagból kaphassunk egy bizonyos mennyiséget, ami egy pár hónapig elég lesz. így kaptunk annyit, hogy 3 h,napig elég és ígéretet kaptunk arra, ha elfogy megint kapunk annyit, ami a másik 3 hónapra elég lesz. Ebből az a tanú­ság, hogy mindig csak a 3 hónapos részletterv szerint ézerezzuk meg a nyersanyag szükségleteinket, -Még egy kérdés van amikői szeretnék beszélni, ugyan az előttem felszólalt elvtárs is beszélt róla. Az elvtárs azt mondotta, hogy a munkaerő gazdálkodást is be kell vezetni, Így is van. Sixxmxx asot^dmamkxM^^ Van azonban egy problémánk, hogy neto kapunk szakmunkásokat, A szakszervezettől küldtek ki egyet, de _ az annyit 3em értett ahhoz a munkához amire be akartunk allitaii, mint a mi Udvari munkásunk akármelyik. Ezzel kapcsolatban az elvtársak figyelmét felhívom arra, hogy fogjanak hozzá az tize­­mén belüli kutatáshoz, mert ott is vannak olyan elvtársak, küket he lehet állitsni egy komoly munkára és be lehet tanítani oké ., így a szakmunkás igényeinket kitudjuk majd elégíteni. 6/. <0

Next

/
Oldalképek
Tartalom