Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.108.a/4)
1948-07-15 / üzemi
T I | kevesebb lett, az önköltségi ár is csökkent. A selejtkérdéssel | kapcsolatban megállapítottuk, hogy nagyon lukacsos a? anyagunk, amit öntünk. Kiviil nagyon szép, de belül kis sejtecskék vannak, ez akkor derül ki, amikor a megmunkálás első fázisán keresztül megy az anyag. Énen a vonalon a homok összetételénél kellett változtatni. A svéd homok helyett vörösvári homokot használunk, ami lényegessen olcsóbb is. Igv a 18-2o "-os öntöde selejt megváltozott 3§ /-ra csökkent, ami ha®> nta 12o ezer forintot jelenet és ha ezt megszorozzuk akkor többmillió forintot jelent egy évben. A következő lépésünk az üzem átszervezése. Például itt az egyik a* elvtárs említette, hogy a Hirmann gyár és az ULrich is gyárt bizonyos cikkeket és egyiknél drága a munkaerő, másíknál drága a nyersanyag.Az ipar csoportosításával ezek a kérdések is' meg lesznek oldva. Azokba a gyárakban, ahol az egyes cikkek olcsóbbak, lesznek áthelyezve más gyáraknak a berendezései és igy fogják csoportosítani az Ipart, mebt nekünk nem az az érdekünk, hogy drágábban Termeljünk, hanem az, hogy olcsóbbat tudt#unk és jobbat tudjunk előállítani. Pl. a MAVÁG 3o/-al gyárt drágább csővet, mint mi és az természetes, hogy a Mii VÁG lesz áthelyezve hozzánk, és nem mi hozzájuk. Ha mi megkapjuk a gépeket és munkaerőt, akkor 5o /-assan jobban tudunk termelni. A másik dolog, ami r~az üzemeket terheli az általános rezsiköitöség nagysága. Ha tüzetessen megnézzük az elvtársak bájönnek a hibára. Nincs meghatározva a karbantartási szektor vezetőjének felelőségteljes munkája. Minden egyes munkánál, ami nagyobb horderejű, szükséges, hogy gazdaságilag ne gnézzék , hogy mibe kerül azt megvalósítani, mi kell hozzá, és érdemes-e ezt elvégezni, ha megállapítják, hogy érdemes és azt az előre kidolgozott terv alapján csinálják, akkor i&& fog mutatkozni a rezsiköltség csökkenése. Vannak olyan munkák, amiket nem érdemes el-gégezni. Pl. nálunk felmerült az; a kérdés, hogy építsünk egy darut, mert ezzel kii tudjuk jobban szolgálni a munkásokat. Megnéztük, hogy a mi ressi munkásaink hány munkaóra latt mennyi forintért végzik a munkát és #ibe kerül az egész előállítása. Megállapítottuk, hegy ha ezt a darut beállítsuk akkor nekünk ebből fsak hasznunk lehet. Ezután az alapos kiértékelés után kértünk árajánlatot a darura vonatkozólag. Szabjanak az elvtársak egy értékhatárt, hogy css^k ennyi estékig és előkalkuláció után kerülhetnek munkába vizonyos dologi Ezek azok a szempontok, melyeken keresztül meglehet fogni a rezsiköltség csökkentését. A másik amit tisztázni szeretnék. Szakszervezeti -vonalon felépítettük a szakszervezeti és üzemi termelési megbízottakat. Az 0 munájuk arra irányul, hogy az összes racionalizálási munkára felhívják az üzem figyelmét. De politikai szempontból nem in mindegy, hogy hogyan kapcsolódik bele az üzemi pártszervezet munkájában. Van tervmegbizott az üzemekben, aki pártunk irányvonalát kell,„hogy levigye a termelés terén. De sok esetben láthatjuk, hogy a termelési megbízottunk nem vesz éészt a termelést érintő értekezleteken, üléseken. így nem tudnak az üzemekben alapos mu#.kát vég®ni. Pedig a termelési megbízottak munkája igen fontos. Zentai elvtárs:/Elzett vasárugyí r/ Vimi elvtárs beszéde során megemlítette, hogy az Elzett gyár egy anyonrackonalizált üzem. Talán nem igy állítanám be ezt a dolctgot. Az Elzett gyár egy ros® ul racionalizálst üzem volt. Az üzem vezetősége nagyrészben a régi emberek közül terült ki. Ezek a régi emberek nem rendelkeznek széles látókörrel, nsn haladtak a fejlődéssel. Ebből következett, hog rosszul racionalizálták az üzemet. Ennek a kiküszöbölésére alkalmaztunk egy organizátort. Ennek a munkája 2-3 hét múlva meg fog nyilvánulni. •/* / ______________________________________. _J±_____________________ _
