Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.108.a/3)
1951-02-03
• * a jobboldali szocöemek a mi munkánkat, amikor itt garázdálkodtak, in is olmondtam és el is mentem az iskolára is és konkrétan meg mondatom,' hogy ki mi volt és milyen álláspontot foglalt el a demokráciával szpiib^n• in azt mondote, hogy helyes az, ha rámutatunk az üzemünkön belül az/ellehség aknamunkájára és meg kell mondani a dolgozóknak, hogy ez és ez aá^péfPa dolgozó nép boldogságát? akarta elrabolni az ö kártevő műnk áj őval/ r „..,.5. Mi megvalósítottuk azt a módszert, hogyha van valami hessámolő :'. ossz hívjuk a politikai iskola vezetőit, hoyha van nekik va 1 nmi^4rr^é8Tá~ juk, akkor tudjunk seniteni és ok is tudják igy az üzemi problémákat és azokat nagyon jól fel fu'ják használni a munkájukban . A P.B. határozatával kapcsolatban most egy időre sikerült'az ellenséget elhallgattatni, azonban most az a baj, hogy nem beszélnek, ás igy a mi'népnevelőink sem élezik ki jobban a nemzetközi helyzet feszültségégt. Egy úgynevezett passzivitás tapasztalható. Mi szerveztünk egy összevont népnevelői értekezletet, a nemeztközi helyzetről volt szó Ls \ 'ho- y milyen területen kell a népnév &' üknek harcolni, ellenséggel szemben. Ismertettűk a mostani feladatainkat. Szerintem a népnevelőkkel tudatni kell azt, hogy ez és réz a dolgozó, ma későn jött be, vagy ennyivel és ennyivel lemaradt a termelésben és ; tudni kell mindenről, ami azzal a dol-ozóval kapcsolatban van, f~\ Pl. azt is meg leéli tudni egy népnevei lőnek, hogy hány beteg van az üzemben, és szerintom minden területen'meg kell, hogy állja a helyét egy népnév lő, nocsak egyoldalú legyen az agitációja. Pül öp e Ivt ár s: /1 e rrne 1 és i titkár/ Én "a*liaíócó'sstg leérdésérői szeretnék beszélni.---------Bz éldősóban iiéiurürdüelly ávngy-icidndnbjon a'kertirét fel'ér-...... ................ iszpb.-vonatkozik a o elsőbb- szervek- -fe-ló Is-, Pl ha a Budapestiben.mindent helyesen megmagyaráznak, sőt azt is, hogy ennek és ennek a kérdésnek mi a jelentősége, akóor az biztos, hogy mi is helyesen hajtsuk végre, De nem úgy, hogy egyszerűen kitelefonálnak, hogy ezt és #ezt kell végrehajtani és nőin : -apunk somul szempont tót, hogy hogyan és miképpen is hajtsuk végre ezt 0. fela atot. Itt van pl. a Munka törvénye, Ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoztak velünk.a Budapestibe.Vagy itt van a selejt•kérdése. Ha mívelünk ezt a kérdést kellőképen átbeszélték volna, a or azt híszeni, hogy a mi népnevelőink ^ nem helyezkedtek volna várakozó álláspontra, hanem bátran kiálltak volna, Itt van pl, a munka törvényével rapcsólaiban. Lőhet, hogy van e gypár t tit” árúnk, aki helyesen -.úttá meg ezt a kérdést, de á legtöbb egyáltalán nem látta helyesen és így sorosát03 hibát követnek el ez agitációjúkban. A sóiéjt-kérdossel kapcsolatban én lementem egy üzemben és megkérdeztem pontosan egy népnevelőt, hogy mi a véleménye ebben a kérdésben, ; Meg kell mondani, hogy ez a népnevelő nem volt helyes véleményen, mert,/ azt mondotta, hogyha neki levonnak, akkor akkor ithágyja az egész gyárat, Éppen ezért nekünk minden kérdést jól alá-kell először tornász tani politikailag, •hogy ilyesmik ne történjenek^ mert el lehet képzelni, hogy akior hogyan vélekedik egy pátonlcivüli dolgozó* / s Ho r v átb elvtár s:/k e r . tit k écf Á bVsz'íimóiő’ 'hiányosságéhoz tartózik az is, hogy nem mutattameg kellőképpen azokat az eredményeket helyesen, amiket mi ©zen a területen elértümk. A másik kérdés-az, hogy félő, hogy a szervezési rósz kerül előtérbe a politikai munka, a ©politikai tartalom megjavításával szemben, . un úgy látom, hogy tényleg meg tudjuk adni az agltáclónak a politikai tartalmát és a színvonalát, ahhoz elsősorban az kell, ho y á vezetőségeknek 'és a népnevelőknek is a politikai képzettségüket emeljük. Nagyon helyes a Fürjes eivtársnőnek az az ósz/revótele,. hogy az,ahogy a titkárok tanulnak az'nem helyes, mert nem tudják azt rnegfellelőkóppen átvinni'a gyakorlatba. Ebből fakad, hogy aá elméleti képzettségük nagyon hiányos. Ugyanez megvan a népnevelőknél is. Pl, a nemzetközi kérdéssel nem nagyon foglalkoznak á mi népnevelőink. Pedig nekünk ezt kell előtérbe helyezni és össze kell kötni a gyakorlati munkánkkal , .........................................................................................................................................................................................................................................................— iIHIM •*7-
