Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.106.a/3)
1949-10-07
1 . - 11 - 1! <> népnevelő munka gyengeségének történelmi múltja van és rtf^z-siíi táaft « tervkölcsönlegyzéssel. Az hogy a Kábelgyárban a tüzelő h*z*szailitas~* említették meg ez nem kábelgyári specialitás , hanem ez A ka íven. esé4t jelenti. 46-ban ez mindenhol igy volt, 4m«*t Ki tál un os elméleti szinvonal emelkedett,áaxaxKáb*lsyáxx±amaxaá±Jó ez hiszem,hogy közelebb jutunk a javításhoz, ha a dolg^őfj^jg^oioxt mint a tüzelő hazaszállítás és nem tesszük meg a előv-i iriior,nbn Viiik A beindítás, ami a kisgyuléseken volt, rossz voix. adók nem tudták mit kell mondani. A kisgyülésektől sokat teái"tűnk ®® ei"a ók kiképzése nem állt arányban a feladattal, amit nekik el ke végezni. Ezekben látom a döntő hibát és az az érzésem, hogy a a legtöbb üzemben nagyon derekasan dolgoztak, igyekeztek a tudásuk S“-invét 'lőni és rossz lesz megmagyarázni azt,hogy miért maradtunk le igyák tetük ellenére. A lemaradás a mi belső munkánknak, és nem az üzem/ munkájának következménye, mert, hogy az üzemek csak ot^havi6 telt annak amit mi nyújtottunk. Bekértük az üzemekből az átlagot a havi 1 keresetekről, hogy meg tudjuk állapítani, hogy mennyinek kellett volna len ' ni az átlagnak, de nem sokra mentünk a kimutatással, mert megadták a szak- Snnkéqnk átlaíát de hogy hány ilyen szakmunkás dolgozik az üzemben azt nem adták meg. A Röckben a benyújtott átlag jAvárTrtrüS^büLS-’’ lett volna jegyezzenek mint jegyeztek, pedi!:, a Rockgyár a ' volna iesége. /Kállai elvtársnő ismerteti hogy milyen átlaggal kellett volna j evezzenek azok az üzemek, akik beküldték a fizetés átlagát es milb ,n ősz rtfzeg el jegyeztek./ A Feltenben hasonló a helyzet mint ajKábelgyár bán, ahol úgy néz ki, hogy a magasabb átlag küiünsa különsöebb nehézségbe nejn került volna. laiinofiir plvtárs* Mi eddifi még nem jegyeztünk és a üzovjetunié tapasztaigialga neflefflltuS TTíYhllen 0faz egész műnk. ,<□ ^ ?toan s Iátnw 37 okot. hogv az éjjeli műszakokban nem vöt idő as átpolitizál, sra. A dolgozók nem is tudták,hogy tulajdonképpen mit jegyeznek és nem volt iaü. n-pn hogv a reális jegyzésre súlyt fektessünk. Ez hiba volt a icezac# 0 0 R átLSadt a toíébbi jegyzőkre is. Mi is csináltunk szervezeti hibát, mert előfordult, hogy az ü$. előtt sorba álltak es vártak a jegyzésre és nem a népnevelők jegyeztettek lent az üzemben. vtírÜt előttünk. Egyik a politikai szinvonal emelé-UÍi SfcdésÁ a másik konkrét példa arra, hogy a kerület hogyan működik, aÍ ' eivt'irsak meglehetősen passzivan viselkedtek, mintha nem/ azok az ✓~\elvtársak üünének itt? akik ezzel foglalkoztak és foglalkoznak naponta. . ^ Vagy nem értik az elvtársak, hogy miről van szó, vagy úgy ÉJtefüzik nem rtiuk vonatkozik, ügy lett volna érdekes, ha az elvtársak hozzáfűzik az'észrevételeiket. Még egy jellemző, hogy úgy vaS3[^ aA^/fS^tetlL a doí ozók és ez részben á pártbizottság hibája. Ott előfordult az, Vmcrv a test looo forinttal kitüntetett dolgozó csak loo forintot jegyze t. Ez^egészeri kézzel fogható konkrétum a Kábelgyár politikai elmaradottság * akkor6 o sö ^.e nnü^tt^^me goldáts t^is^helyt elenü^lát ják^^^e Ív tár sak, mert a kisebb ellenállást választották. Ez jellemző a politikai munkára, zeti viszonylattal tisztában voltunk és a körzeti penzum ahhoz volt ijkny nrínvitví) ho"v miiven a körzet lakosságának összetétele. A körzeti nehézffgek más tarületbenis fennálltak, de mindenhol az üzemi vonal hy°“ta me? 1 teáesitmén t. A körzeti vonalon volt ohjektiv nehézség, de a poli“Sa! munka ugyanígy rányomta bélyegét a ““'rtüí^fitnŐls meFieil Ebből tanulva a jövőben a munkamódszereken kell változt tm es meii vizsgálni azt, hogy a népnevei? munkát, amit végzünk hogyan csmálúk és itt gyöba'es változást kell eszközölni. m > I___________________ 3 XZ__________________________ ,
