Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.106.a/1)
1950-06-11
r ' r — - —----------------------------.— -------------— “ 9 “ i Pártfunkcionáriusaink - párt titkárok és politikai munkatársi nyomórészt 3 hónapos fokon tanulnak, amelyet gazdasági kád^rej^SwwfCunek és amely ellentmondás kisebb-nagyóbb hibákon meg is nyilvánult. Az uj iskola szakaszban biztosítani fogjuk, hogy az a helyzet megváltozzék. Funkcionáriusaink kedves otthonává vált a télen nagy szeretettel berendezett Pártmunkás könyvtár, ahol minden időben találhatunk elvtársakat, akik egyéni tanulásukat ott folytatják. Nem adnánk teljes képet azonban oktatásunk valódi helyzetéről, ha nem beszélnénk azokról a nehézségekről, és hibákról, amelyek ezt a munkaterületet jellemzik. És itt is szükséges, hogy kissé visszavezessem az elvtársakat a múltba. Kerületi oktatási munkánk elég hosszú időn keresztül volt olyan kispolgári gondolkodású funkcionáriusnak a kezére bizva, aki^ezt a munkaterületet hasonló kispolgári eleiaek területévé tette és előállt az a helyzet, hogy párttagásunk ideológiai oktatása az elvtársnő elég jo szervező képes ségén keresztül nagyjából szervezetileg biztosítva volt, ideológiailag azonban annál kevésS'bbé. /-s Amikor 1949 őszén Várfi elvtársat bíztuk meg az oktatási munka elvégzésével, olyan területet kellett átvennie, amely teljesen átszervezésre szorult. Ez a feladat túlságosan nagynak bizonyult és nem mondhatjuk azt mé$g most sem, hogy a követelményeknek megfelelően biztosítani tudjuk az elvégzést, bár’azóta ujab erő került az alosztályra. Az előadó gárda szociális összetétele jelentősen megjavult, de csak részben javult meg a színvonal. A szervezettség viszont határozottabban rosszabbodott^. Sokszor előfordult, hogy egyes szemináriumok megtartására 3 elvtárs is megbízást kapóit, mig másik szeminárium széteset., azért, mert nem küldtek ki előadót. Leggyöngébb pont viszont a laza ellenőrzés. Sokszor érte pártbizottságunkat jogos birálat az oktatási munka szervezetlensége miatt. Ezen a téren a nyári szünet után teljesen uj, a követelményeknek megfelelő helyzetet kell biztosítani. Pártbizottságunk munkájának másik legszűkebb kér sztmetszete, a kádermunka vonalán mutatkozik meg. Lvelc óta többször volt ez a fontos funkció betöltetlenül, vagy lényegében betöltetlenül. 1949-ben teljes 9 hónapig nem O volt a pártbizottságnak kádertitkára. Ennek a következménye, hogy tervsze ü káder munkáról nem igen beszélhettünk és az oktatási munka gyengesége mellűt a kádermunka gyengesége következtében az utánpótlás alapvet". kérdésében komoly bajok mutatkoznak. így megtörtént, hogy olyan 3 és 5 hónapos iskolákra, amelyekre Nagy budapesti Pártbizottság kerületünk számára legalább 5 helyett biztositett volna, többször egy elvtársat sem, vagy legfeljebb 1-2 elvtéröat voltunk képesek küldeni és igy nem tudtuk a stagnálás állapotából kiemelkedni. Ebben a vonatkozásban némi javulásról ugyan beszámolhatunk, de inkább a hibák kikJ3zöböfesőnek perspektívájáról, mint annak megtörténtéről beszélhetünk. Hosszú, szívós munka az, arait el kell végeznünk, hogy elmaradottságunkat itt behozhassuk. Különösen javítanunk kell a fiatalok felhozása terén: központi Vezetőségünk utat mutatott: merészen nyúlni az értékes ifjú káderekhez. Ezt az útmutatást követnünk kell. Ennek következtében állt elő az, hogy apparátusunk létszáma nem teljes, a külső munkatársak száma ugyancsak nem kielégítő és igy egy-egy elvtárs túlterheltsége ellenére több terüllek főleg kisebb üzemeink el vannak hanyagolva* Jogos az a panasz, amelyet küldöttértkezletünkre való felkészülésről a Kefegyár párttagsága vetett fel, amelynek lényege arra evezethető vissza, hogy a kisebb üzemek kérdéseivel nem foglalkozunk kellőaullyál. ! A-0 i _ _ i
