Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.105.a/6)
1953-12-21
„ . —--------------— i . ■■ i ■■ m m ■ ■ 11 ggPH — 1 * ’ /r j» 3 ii I w ' - 3 - • « * Nemcsak kidolgozott politikai érveket kell le vinnünk a tömegek közé, hanem helyes válaszokat is a felvetett panaszokra, sérelmekre, a dolgozók hangulatának ismerete alapján. Itt van egy konkrét példa, a kölcsön jegyzésről. Mi biztosította it az átütő sikert? Helyessel© voltak a felülről kidolgozott jelszavak, de ugyanakkor felfigyeltünk arra is, hogy jön a víz, az áram, a gázzal kapcsolatos probléma és ezekre szinte azonnal felfigyeltünk és megadtuk a helyes választ, amivel azinte egyik napról a másikra meg tudtuk változtatni a hangulatot, persze varinak már tennivalók ia, de ez a két alapvető probléma, A tömegsze.i. vezetékről. Veget kell vetni annak az állapotnak, hogy lebecsüljük a tömegszervezetek jelentőségét és szerepét. Sztálin elvtárs azt mondotta, hogy a szakszervezetek nélkül nirios proletárdiktatúra, I A transzmissziók nélkül a páft nem képes vezetni a szocializmus építését, A párt egymaga, saját szerveivel nem képes az egész népet átfogni és nem képes a saját erejéből mozgósítani. Ha pedig nem, akkor nem is tudjuk építeni a szocializmust. A tömeg,szervezetek képesek a párt politikájának népszerűsítésére, a feladatokra való mozgósításra. Egyébként azért is sántítunk., mert a tömegszervezeteknek nem tudjuk megadni __ a megfelelő támogatást, irányítást, Nem rajtuk múlik tehát, hogy nem "~'N töltik be hivatásukat, hanem rajtunk. ‘ Azt hiszem minden területen az agitáció fel gondolata az kell, hogy legyen, hogy mi a párthatározatok, a kormányhatározatok végrehajtásé-, val készülünk a kongresszusra. A másik ilyen gondolat, ''hogy Buaapest dolgozói elsők eleknek a kongresszusi versenyben. Kissé talán szerénytelen ez, de ha jó lesz az agitáoió, meggyőződésem, hogy mi nem leszünk a másodikak. De ezt nemcsak mondani kell, hanem ennek a jegyében nagyon sok konkrét dolgot meg kell magyarázni a dolgozóknak'. Néhéyn részletesebb kérdés. Néhány részletkérdés: az eddigi elgondo- i lás szerint felár, vége felé kezdenénk a verseny beindítását, A Díslz Vezetőségválasztásnál veze tősé .választásnál kitűnő kezdeményezés volt, hogy a vezetőségváleaztás tiszteletére a vezetőaégválasztás napjára komoly termelési és egyéb kötelezettséget vállaltak á fiatalok. Az alapazervek életében a kongresszusnak nem kisebb jelentősége van, tehát ■ anélkül, hogy a.gajtóban ezt nagydobra vernénk, induljon egy lázas te^ vékenység, hogy a januári, febr. terveket, vagy egy-egy dekádot teljesítünk. Ezzel egy politikai húzóerőt tudunk biztosítani úgyszólván valamennyi pártszervezetnek. A többi jelszó változatlanul fennáll. Az egyéni érvényesülés és a szoolalizmus építése közti összefüggés változatlanul fel kell használni. Változatlanul fennáll az a jelszó, hogy termelj többet, jobban élsz. De a fő gondolat az, hogy elsők leszünk és ezzel készülünk fel, méltóképpen a Kongresszus megünneplésére. Még a vállalatok, intézmények is készüljenek, de persze a Tanácsban nem szervezünk munkaversenyt, de munka-mozgalmat azért indíthatunk. i 4./ A következő kérdés az instruktori munka. Az instruktori munkára jellemző a feladatok halmozása, politikai irányítás helyett széjbarégó instrukciókat adunk, szervezünk és nem politizálunk. A Földművelésügyi minisztérium a Tanácsok mezőgazd.osztályainak rjapénta 15 utasítást adott ki, a Bp.Pártbizottság és 22 kerület, az üzemektől eltekintve az elmúlt negyedévben 5oooo ügyiratot gyártott. Munkánkra nagyon jellemző a 16 órás munkanap és kritikaként jelentkezik, hogy borzasztó kevés időt fordítunk arra, hogy az elvtársakkal tanácskozzunk, ellenőrizzük, segítsük a munkájukat. Miben van a hiba? Abban, hogy ilyen széjbarágó instruálást folytatunk, időnk nagyrészét értekezletre és szervezeti feladatok megoldásába fordítjuk, ami - nyugodtan mondhatjuk, - nem mentep a bürokráciától. N ■ .. , l . - t ; ^ ■ 'wk; 'A •1 * ■■ ...» .V ' : •' yl&Xl.'-lV ’ if '--------1---