Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1950-09-25
" a S í nek, mert hiszen lehet olyan dolgozó is, aki mennyiséget és minőséget is vállal. De az üzemtől kapott statisztikai kérdőiven az 53 versenyzőnek mindössze 4o vállalása van. Nem tudom, ha ezt az adatot nézzük, ki hiszi el, ezeknek a számoknak a valódiságát. Hasonló a helyzet a Fémtömegoikkmüveknél, ahol igen sokáig 8oo-on felül volt a versenyzők száma. Hónapokon keresztül látszólag jó volt az üzem versenymozgalma. Egyszer azonban összeadtuk az egyéni és brigádversenyszők számát és mindössze 447 fő maradt versenyben. A furcsaságok sorozata tűnik ki abból a mozgalmi kérdőivekből, arait a vállalatvezető elvtársak küldenek a Pért felé.Pl. a Fehérnemű jelentette, hogy van egy 3oo-as brigádjuk, holott a dolgozóklegnagyobb része nem éri fi a loo /-ot sem. A Kőbányai Aluminium hengermű jelentésében a következők vannak: A munkásokból álló brigádok száma 27, a 27 brigádnak a taglétszáma 109. Ez az adat rendben is lenne, de a jelentés totoabbl részében a komplexbrigádokkal foglalkozik, amelyeknek a I száma 8 és a létszámuk összesen 9 fő. Ez aztán tényleg érthetetlen. De nem érthető a Kőbányai Fonó jelentése sem. Ebbőn az Űzőmben is van komplex brigád, ha nem ie sok, de jelentős létszámmal. Egy komplex-brigád működik az üzemben ás ennek a létszámaa 44 fő. Ha van ilyen brigád egyáltalában az üzemben, nem tudom milyen munkát tud kifejteni ilyen nagy lét- : számmal. De elég lesz az adatokból. Be számoló ínnak ezt a részét Lenin elvétére tanításával zárom be, aki azt mondotta: " A Bolsevik Párt korunk ^esze, becsülete és lelkiismerete. Ez a tanítás vonatkozik ránk is. k Az adatszolgáltatásról beszéltünk, beszéljünk egy pár szót a kiértékelésről, amitől tulajdonképpen a statisztikai adatokat kapjuk. Versenyvállalásaink egyrésze még ma is veszélyezteti a munkaverseny komolságát. A munkaverseny a dolgozó tömegek forradalmi kritikája, és nekünk, akik ezt a bersenyt szervezzük, nem szabad megengednünk, hogy a szerződések komolytalanságával ezt veszélyeztessük. Még mindig sok a versenyszerződésekben a nem kirtékelhető vállalás. Még mindig sok az olyan vállalás, amelyekben a munkaidőt becsületesen ledolgozzák, vagy nem késnek el,stb. A munkássosztály becsületesen dolgozik és az az egy-kettő, aki talán nem igy cselekszik, előbb-utóbb megbánja ilyenirányú cselekedetét. Aki ma munkát vállal ebben az országban,az magára nézve kötelezőnek tartja azokat a rendeleteket, amelyek a munkaviszonyt szabályozzák. S ebben benne van az is, hogy a munkaidő mikor kezdődik, tehát a munkavállalónak mikor kell megjelenni a munkahelyén. A munkaversennyel a szocializmust épitjüfc, tehát a vállalásoknak is ilyen iránaban kell megtörténni. 07 a dolgozó nép előtt most az uj normák megdöntése és az 5 éves terv első évének mielőbbi befejezése áll feladatként. Ezeknek kell, hogy a munkaversenybe beépüljenek és megvalósuljanak. Visszatérve a kiértékelésre, anélkül, hogy egy-két üzemet megemlítenénk, általában szomorú tapasztalatunk van ezen a téren. Aránylag a sörgyár oldotta meg a kiértékelés Írásos propagandáját a legjobban. Sok üzemben csak halvány kréta felira* hirdeti azoknak a nevét, akik az elmúlt héten a termeslést jól végezték. Sok üzemben valahol a fali-ujség cikkei között, vagy a hirdetőtáblán, a labdarugó bajnoksában résztvevő üzemi csapat legjobb eredménye és a fegyelmi bizottság határozata között találjuk meg egy gépelt oldalon, azok nevét, akik az elmúlt héten a legeredményesebben termeltek. Le kell szögeznünk azt, hogy az 5 éves tér első évének a befejezése előtt,állunk mi már olyan jól gazdaságilag, hogy ezeket a dolgozókat hozzájuk méltó táblán, érthetően kiirva adjuk tudtára az üzem dolgozóinak. Az előbb említett gépelt papiron legtöbbször a következő található: Pl. felírva 34. bérhét, Kiss János 12o /, Kovács István 112 / stb. íme igy akarjuk példaképül állítani a legjobbakat a munkásság elé. A kiértékelésnél ne a százalék kifrésérp törekedjünk, a zt értékeljük ki, hogy mennyivel többet készített el, hány darabbal, kg-al, vagy vetéssel többet termelt, mennyi ennqk a gazdasági értéke. A kiértékelésben ez a fontos. Tanitsuk meg a dolgozókat gazdaságilag értékelni a versenyt. Mutassuk meg nekik az elért eredményeken keresztül, mennyivel járultak hozzá a szocializmus építéséhez. A másikthiba az, hogy a versenyvállalások egyrésze és pedig a minőség, Í az anyagtakarékosság nincs kiértékelve. A műszaki ellenörzőcsoportok felállításával, a minőség kiértékeláséhek megvan a lehetősége. Mégis _____________________________________2___________________ i _ . J- 7 T • -— ■ 1 1 - 111 ■ ■■ i
