Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1954-01-21
/ tár; fel, amely megmutatja a helyzetet a köznevelés területén, bár ez igen sok oldalú dolog-A tanulmányi színvonal schut javult az utóbbi évedben. Az iskolai létszám ■melkedés Összefügg a nehézipar fejlődésével kér?lotünkben és az uj gazdasági politikával kapcsolatban io mod03ulri of, niv/l több anyagi eszköz jut az iskolák fejlesztésére itt is. Helyesre »; tartaná©; egy olyan pedagógus hálc t kialaki tárát, akik résztve szikik az űzetni taggyűlései©*!1 és a pártka pc adatuk igy is erősödne. A vezetőség-választásoknál meg leshetne srőaiteni az iái piai pártosérvezsbeket úgy, hogy fc- 1 • {. t óbb pedagógusokat vonják be 5 pirtvezetőségekbe. A tananyaggal kapcsolatban magjelent egy határozat, arai s főiskolákon jaur érvérében var és rz valóczjU&leg v /*!©: fog renr.i az alsc ti osztályokban is. A pedagógus-nunka jaltntőcáréról általában azt látjuk, hogy itt főként azokról & fis tulokról van szó, akik már a kommsinizmus 1.an fognak élni éa dolgozni és r;e.©. közömbös ezeknek as 5 bereknek a nevelése számunkra. Gondoló::., hogv zz is- ólai pártszervezeteknek nem sírtana ilyen feladatokkal is foglalkozni. Megkérem a üibélyi elvtársat, gyű tce Össze azoknak as üzemeknek a nevst, akik egy iskolát patronálnak és ezekkel beszélnénk nagyobb tárgyi segítség nyújtásáról, u .i vaL szinőlr.g eredményes lenre. Kőbánján van teriiSszetes szaporulat, több lakást cpitenek ..3 ez megkövetel né ar iskola építését, bővítését is, amire már most kellene gondolni. A kerületi pedagógusok munkáját a felügyelő ellenőrzi ée gondolja, hogy könnyítést jelent részére, he y a két kerület most már ügyre csökkent. Joth elvtársi Az orosz—L.yr. Ível kapcsolatban javaslatokkal és tapasztalatokkal szeretnék élni. A Bal iskolánkban is igen nehéz helyzetben voltunk as orosz nyelvel. Azt a lépé3i tettük, hogy felvettük & kapcsolatot a Szovjet Unióval és igy levelezései; keresztül javult as orosz nyelv elsajátítása, Ke elősegítette a nylev-tanulást. A másik további l'pést tettük ilyen irányban, aa«ly az volt, ho y egyéni 2ev«lozést is kezdtünk, amely a nunkát nagyon megjavította. A gyerekek igen büszkék eredményeikre én leveleikre :s .iá mér ők kezdeményezték, hogy vegyük fel q kapcsolatot Bulgári.iVífL, Romániával ég más demokratikus orsz ígoKkal Is* Itt szeretnék még ahhoz w kérdéshez hozzászólni, amely a Hnkarcnkő—teleppel kapcsolatos, An magam is dolgoztam gyerek-telepen és tapasztalataim alapján segítséget tudnék adni as elvt rsak ilyeniárnyu munkájához. Békáéi elvtársi /-k ö ss be foglalva a vxtát; legutóbb a kerületi hártbizottság n*n másfél >w, hanem három éve tárgyalta aeg 9 közneve léé .kérdés t ős akkor sem megfelelő en. Abban az 1 d bán jellemző volt a sok ítteoélyi vita a köznevelési munkánál teö efcok uyoatá!: rá a bélyeget erre a munlaira. Az uj megvitatás szükoóge abból adódik, nogy szerelnénk a figyelmet 0 közoktatás kérdésére irányi tani. iz a terület olyan, ahol a párt és & tömegek kapcsolata si-ősödliet# vagy lazulhat. hiszen mindenki tudja azt, hogy a Baiilők sokszor az egyéni problémáikkal nem foglal^osouk annyira, lint a gyerkeikével, és La mi ezzel a krarasesel jól foglalkozunk, cnen keresztül jelentő# befolyást tud* dónk gyakorolni a. hozeávfe tő legesen 12.000 kőbányai szülőre, ami 9' keni let lakosságának jel ntőe része. Jelentős t«-rul*t abbfl a sn^mp ntb: 1 ie, hogy a Fúrt ée a .Dlóz munkája *3*a keresztül io 'rvónv?söl, rendkiVt 1 fortos azért is, m»rt nem kévé ebbé jelentős a ; ecagegusok kérdéseivel val# foglárt, kozás, rciut a párt és a tömegek kapcsolatának erősítése és még sok már esem. ontbcl i© szííkcágse ennek e kérdésnek a napirendre t izioe. A baj síz, hogy mi ne-a eléggé bátran foglalkozunk ezekkel 2. kérőésekkel.A kerül?ti Pártbizottság, h& & kerület gazdája ckrar lenni, eszel a kérdő őse 1 is többe kell foglalkozzon. felvetődik a Iártbizottság felelősége abból a szempontból ie, hogy Kőbánya egy rá azé még ma is szellemi a Lnarado i t aágb an ól a‘régi társadalmi rend el maradófctsága még mai is komoly mértékben érezhető, talán itt még jobban, mint más .erőietekben. A bűnösök száma és egyéb adatok azt matatják, hogy" & gyerekek nevUé©<? , 5/ társadalmit nevelés kérdésében még nem kielégítő, hresnunk kell a felelősséget azért a lemaradás rt, ami itt nragmutátkozik. t í- 8 -
