Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1954-12-23
V , ^ ! r' - i i tej i 4 • ; n f • hiányosságokat* Bővebben kellett volna foglalkozni azokkal a módszerekkel, amelyekkel ezek a feladatok megoldhatóvá válnak* A vállalati igazgatók és a gazdasági vezetők munkája fhiányosságának oka. hogy az elmúlt években egy dolgot tartottunk szem előtt, a tervteljesitéat. A jelentés helyesen mutat rá arra,hogy a múltban az igazgató volt a fődiszpécser, anyagbeszerző, stb. Ez abból adódott,hogy látták a nehézségeket és a tervteljesités érdekében maguk szerették be az anyagot, mindent maguk akartok elvégezni, ahelyett, hogy a gazdasági vezetőket felelőssé i tették volna egy-egy ügy elintézésében. A jövőben figyelembe kell venni - és itt akarok válaszolni Horváth elvtársnő kérdésére is * a dolgozó tömegekkel való kapcsolat éa az elaprózottság kérdését is. A dolgozók meghallgatása, a velük való foglalkozás nem nevezhető elaprózottságnak. Az elaprózottság alatt értendő, hogy az igazgató maga végzi a különböző emberek, vezetők feladatait pl. anyagbeszerzés, minő* k ségi kérdések, stb. ahelyett, hogy ezekre csak irányítaná a vezetőket és ' feladatokat adna az egyes gazdasági kérdések megoldására. Itt mutatkozik az alaprozóttság kérdése, semmi esetre sem a Jő tömegkapcsolat kialakításában. A dolgozók problémáival való foglalkozást meg lehet úgy i4oldani,ha többet tartózkodunk az üzemekben, hiszen sokszor lo-15 dolgozónak ugyan az a prob* lémája, és ezeket az üzemrészben el lehet intézni, nem kell külön-külön foglalkozni velük* Bent az üzemben keressük fel a dolgozókat, igy ha maguk között látják az igazgatót, sokkal Jobban érzik, hogy nem feledkezik meg róluk, bátrabban mondják el vélemá*rttket, panaszukat. Meg kell sztlhtetni azt a szűk látókört, hogy az Igazgató osak a havi tervteljesitésért dolgozzon. Az igazgatónak látni kell a jövő évi fejlődést, mit akar elérni, mivel akarja fejleszteni a vállalatot és 2-3 év múlva milyer uj gyártmányokat akar bevezetni stb. Ez vonatkozik a gyár és a gyártmányok fejlesztésére, defugyanigy látni kell pl. a káderfejlesztés és a káderekkel f-s való foglalkozás kérdését. Ha ezt elmulasztjuk, igen sok esetben megbosszulja magát és számos Üzemünkben 2-3 esetben is kellett személyeken változtatni. A Jövőben ezen a helyzeten változtatni kell, és ezzel a Jelentés is foglalkozik. Látni kell, hogy 1956-59-ban mit akarunk megvalósítani gyárfejlesztás, munkavédelem, káderpolitika éa egyéb feladatok vonalán. Mi igen hajlamosnak vagyunk arra, hogy a libákat különböző okokra hivatkozva megmagyarázzuk, sőt könnyen elfogadjuk a műszakiak jól felépített érveit, amivel megmagyaráznak, egyes dolgokat. Miután megmagyaráztattuk magunknak a hibákat, mi is magyarázunk, a nélkül, hogy ilyen esetekben alapos ellenőrzést végeznénk el, hiszen az esetek 9o £-a belső bajokra, hiányosságokra vezethetők vissza. Ahhoz, hogy ezeket a bajokat helyesen meg tudjuk oldani, meg kell lenni feltétlenül egy bizonyos biatonság érzetnek. A Jelentés is kitér arra, hogy sok helyen a műszaki vezetők intézkednek, öntevékenyen egyes gazdasági kérdésekben. Nem azért, mert az igazgató nem tua, vagy nem akar, hanem bizonytalan a kérdésben éa arra hivatkozilc.hogy a műszaki vezetők jobban ismerik ezeket a kérdéseket. Nem minden esetben szükséges az ő intézkedése, de a fő kérdésekben az igazgatónak kell az irányító szerepet vinni. És ez el sem képzelhető tanulás, állandó képzés nélkül, politikai oktatásban való részvétel és állami oktatásban való részvétel nélkül. Részt kell venni az esetenként mendezett és igen értékes ankétoikon is. Nem tudom elképzelni, hogy minden kérdésben határozottan tudjunk állástfoglalni, ha ezekkel a termelési, politikai és egyéb kérdésekkel nem ismerkedünk meg. E nélkül az egyes gazdasági k'rdések megoldása rá lesz biz^a a főmérnök, főművezető, diszpécser stb.-re, ez pedig azt eredményezi,hogy a vállalat vezetése kicsúszik a igazgató kezéből. • ^ _ mm • »
