Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1950-01-27
Dunka : A Központi Vezetőség határozata volt az az éles fényszóró, amelyik rávilágított a X.ker. termelési osztály munkájára és ebből klfolylag megmutatta azokat a hiányosságokat, amelydc termelési vonalon mmtatkoznak úgy a z osztály, mint az üzomi viszonylatban is. *'A határozatnak az a megállapítása, hogy a munkavorseny hazánkban már tömegmozgalommá vált, mégsem hunyhatunk szemet afelett, hogy az egyéni versenyzők száma még alig öleli fel az iparban dolgozók felév." nézzük meg ezt a megállapítást, hogy miképon alakul a kerületben lévő gyárainkban. 18.000 versenyzőnk van összesen, oz a dolgozók kb. 40*-ának felel meg. Tehát valóban a dől gőz óknak még a fele sincsen versenyben. Mi a teendő ezen a téren, hogy ezt az rányszámot előnyösen mogváltoztathassuk? Elsősorban tisztázni koll az, hogy az üzemekben milyen módon, - vagyis molyok azok a körülmények, amelyek meghatározzák, hogy ki van versenyben. A szakszervezetnek obbon a kérdésben az az állsápontja, hogy versenyzőnek szá- I mit az a dolgozó, aki szerződést kötött és oz a szerződés még most is életben van. Ez a megállapítás első tekintetre igen egyszerűinek látszik, azonban ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, akker azt tapasztaljuk, hogy n em is olyan egyszerű. A következőkről van szó: van az tizemben olyan dolgozó, aki kötött vorsonyszorződé9t, de nem emelkedik a teljesítménye, / ugyanakkor ha mognézzük a müholyelszómolási iveket, azt tapasztaljuk, hogy rengeteg dolgozó van, aki hértől hétre többet és többet teljesít, / ugyanakkor semmiféle versonyszerződést nem kötött, vagyis az üzemben van- 1 nak olyan dolgozók az előbbi megállapítás alapján, akik ténylegesen versenyeznek annak ellenére, hogy nincsenek vorsonyszerződésbon. Mia teendő ebben a kérdésben? Az üzemen belül kimutatás formájában ki kell dolgozni, hogy hány ilyen dolgozó van, aki hértől-hétre többet teljesít, do nincsen vorsonyszerződésbon, az Így megkapott létszámot, vagyis a versenyző dolgozókat szét kell os ztani a népnevelők közövt, hogy a népnevelők megfelelő felvilágosító munkával meggyőzzék a dolgozót, hogy kösítj n versenyszerződést. Ennek a munkának a révén ujabb hatalmas mértékben tudjuk szélesíteni az egyéni versenyzők táborát. A másik lehetőség az egyéni versenyzők kiszélesítése torén az ifjúságnak nagyobb mértékben való bevonása a versenybe, nézzünk egy pár gyakorlati példát; A Ofeiz kapcsoló és készülékgyár, ahol összesen 550 £ifi van, ebből 250 SziT tag, ezek közül egyéni versenyző 72 fő. Vagy nézzük meg a Kőbányai Fonot, ahol 320 fő az ifi, ebből SziT tag 103, egyéni versenyző egyáltalán ninos- Ugyanez a helyzet a Fohérnemülpari n.V.-nél, a legjobb az ifi vonalon a Magyar Textil, S*' ahol az ifjúságnak 5 0*-a van egyéni versenyben. Ha a többi üzemeket és Iparágakat vizsgáljuk ebből a szempontból, alckar meg koll állapítani azt, hogy az üzemi pártszervezet nem fcglalkozobt eleget a SziT-tol, nem fog lalkozob t eleget azzal a kérdéssel, hogy miképen lehetnek az ifiket nagymértékben bevonni az egyéni versenybe. Ehhoz a kérdéshez kapcsolódik az, hogy az ifik közt sok van olyan, aki nem dolgozik teljesítménybérben, ennélfog va. nem tud *-os tultoljositést vállalni* Természetesen az olyan ifi és az üzemnek azok a dolgozói, akik nem tudnak *-os tultoljositést vállalni, ezeknek is tn odjükban áll vorsonyozni, mivel a vorsonyszerződés legelső pontja nem a *~os túlteljesítés, hanoi van még sok más-vállalás, amely nagymértékben elősegíti a. versenyt és az üzem fejlődését. Gondolok itt elsősorban pld. az ifi vonalon elindítani egy olyan versenyt, amely óéiul tűzné ki a műhely legjobb ipari tanulója cim elérését, A fizikai dolgce ók körében, akiknek nem áll Módjukban * tultoljositést vállalni, el koll indítani egy olyan versenymozgalmat, amely célul tűzi maga ólé a takarékosságot. Bondolunk itt elsősorban a gépkarbantartókra, akinek nem áll módjukban %-ban versenyezni, de módjukban áll, hogy pld. egy kis dolgot említsek meg, a gépek olajozása révén az olajjal való takarékosság, ha műszakilag megállapítják azt, hogy milyen mennyiségre van szükség, akker statisztikailag ki lehot mutatni, hogy ilyen takarékosági brigád munkája milyen megtakarítást jolont a vállalatnak. - Hasonló feladat lehet a gépállások lecsökkentése. Tormészetosen ezeket a vorsenymozgalmakat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha előzőleg megfelelően tanulmányozzuk az üzom összetételét és megfelelően kidolgozzuk számszőrűén,hogy • a ! J Y ——■ ■ -------------------------------------------------------------------------------------——w — :■ I 1- 8 -w ti
