Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1950-12-15
i i- 2 -I I " á; I szemben, ugyanakkor a becsületes dolgozók előtt helyesen kell tudni megmagyarázni a kérdéseket. A Politikai Bizottság vizsgálatát és határozatát szükségessé tette , tehát az a gyenge politikai munka, amit a nemzetközi helyzet hiányos magyarázatában es az egyéb feladatok' ismertetésében látunk. Népnevelő I munkánkra az a jellemző, hogy eg.y-egy nagyobb munkát, mint a normarendez 's, 's tanácsválasztás, többé-kevésbé jól megoldunk, de ez a munka itt is komoly hiányosságokat mutat fel és népnevelői munkánk -.tatotok/, ki; nem állandó. Nem mindig a dolgozók problémáira adunk választ, 'ppen azért, mert nem ismerjük a dolgozók hangulatát. így fordul elő agitá- 9 ciónk hiányosság^ következtében, hogy lényegében nem fogtuk meg komolyan a sorbánéi 1 ás kérdését, - amely a kormány intézked- sére mar megszűnt - amelyből Rákosi elvtárs szerint az amerikai imperialisták azt a következtetést vonhatják le, hogy Magyarországon vannak a rendszerrel szemben sokan elégedetlenkedők és ez az ország helyzetének a bizonyt lanságát jelentené, ami az imperialisták fel.' egy csalétket jelenetén, könnyű zsákmányt és háborús törekvésük megvalósítását gyorsítja. Ez műt tja az, hogy a sorállás ellen a szervezett küzdelmet lényegében nem vettük fel, kevés eset volt, hogy lelepleztek ellenséges 'a halmozó elemeket, de ezeknek a leleplezése sem lett felhasználva eléggé széles körben. Előfordult, hogy párttagjaink között is akadtak sorbanállók, mert azt a kérdést, hogy eszel lé nyelében az ellenség törekvőee.it zcd_élják, nem magyarázta meg kellőképpen a mi ágit rációnk. Agitációnk hi ányosságának másik oldt la az, hogy az ellenséggel szemben is magyarázkodó, politikát "olytatunk, holott keményen fel kfell l'pni az ellens 'gél, konkrétan, helyben kell "leleplezni, nem pedig 9 magyarúzgatni a sor áll ás helyt-..lenu-'gát. A magyar ás ás és népne velTs [''../'/ft szükséges az egyébként becsületes dolgozók vagy az ellen.-' - 'Ital beit oly h: olt dolgozók fel'. Ágitáo'íónkat élte.Iában as jellem i, hogy nem elég támadó, nem el'_ éles, nem leleplező az ellens.- g felé. Agitációs munkánkkal kapcsolatban Rákosi elvtárs rá'lóit ja, hogy amikor szemtól-szembe állottunk az ellenségei, akkor k 'nyta.. lenek voltunk ágit élni és ez segítette „elő a párt győzelmeit. Az egyesülés óta pedig/amikor a Párt uralkodó párttá vált, amikor az ellene'" jelenléte nem volt olyan élesenlátn^tó, kezdtünk leszokni az ágit rációról, ami pedig helytelen, mert az agitációra állandóan szűke.'., "“an. Bizonyltja ez ezt, hogy e Szovjetunióban ma is megvan a népnevelők állandó táj-'kozta kására szóló füzet, amely 'rvrámt és adatokat tartalmaz a n'pnevelő a"itrációs_munkáj ához. Az egyesül'a után az a helytelen helyzet alakult ki, hogy mi vagyunk á V' zető párt és az agitáció helyett erédményre vezetnek az adminsiztrataiv módszerek is. Pedig as a itráció feladata az, hogy sokoldalúan, érthetően és egyszerűen megmagyarázza a Párt és a kormány hat '"oaatait, mozgási tor a dolgo z ó ka t, e 1 e ' s orb an a tagságot a határosa to!: végrehajtó r’a, felhozza a tömegek 5 "i han-'ját és választ ; dión ° <' *T.-.j■ úproblé ráír a.. Eh-.-.Ivett n--'lunk a._j.f ő + nr^j r.k, bár munkájukat ál kaiéban lelkesen csinálják, felszín sen, jalszószerüen a<~it. 'Inak % egyes dolgozók egyez/' rüen tudomásul veszik ' azt hiszik, ho- -- azt már in u:” anug.y tarája, mint ők. Lenin "Írt-tan üondje: "Sudni kell ■--'vszerüen és világosan beszélni, határozottan félre kell tenni a bölcsíkedő terminusok, ide "en k i" ' ..' - .-u’.'-'o t ’ ' - rá t, be tanul t, ’cb-.’zt. de a tünegek előtt m. g r the ot > le n jelszavaimat, .•;• ;mt ár ozat r's okét köve t ke z— te 1 éne ket. ” 3 1 . *p R 11 1 '“^■,IMBIilpl1 I
