Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1949-06-17
JS» ) M1JMMMIW ’ ■, i EJ-* * *• l f " I - - .- . _ _____ J egyző könyv. felvétetett 1949. junius 17.-én a Lí.TD.P.X.ker.székhazában -'Füzér u.13./ a kerületi pártbizottság üléséről. Jelen vannak: Kontha Uyuláné. Serflek, Kovács. Farkas , Horváth, Jászber rényiné, Bálint, Steinmetz, “aradi, Be cici i>, Hévízi, Lewy, -Ava le ok elvtársak. Farkas elvtárs megnyitja az ülést; ismerteti napirendi pontokat.1./ titkári beszámoló, 2./ falujárásról beszámoló., 3./ ifimunkáről beszámoló 4./ bejelentések, különfélék. lujL Titkári beszámoló, Kontha Gyuiáné elvtársnő. Tudjuk elvtársak, 1937.-ben likvidálták a trockízmust, de gyökerei mé‘ ^ lyen belenyúlna a 9oo-gs évekbe. Ekkor kezdődik a riarxxdryMrok szerep!ése a párttörtónetében. sztályharc"helyeíX terrort hirdettek, nem neveltek, lebecsülték a tömeg szerepét. Ezután jöttek az igazi megalkuvók, az ökonómisták, akik csak a gazdasági alapot kívánták megteremteni, s a liberális Burzsoáziát végső társnak tartották, holott tudjuk, csak’egyideig lehet társ, voltak legális marxista körök, ahol a burzsoá inteilektuelelc talál, óztak polgári célkitűzéseikkel, cél: a marxi tani tás lényegét elhomályosítani. Cári rendőrszocialisták: provokáciüs szempont, kifelé akarták csak megnyerni a munkásokat. Lenin: Minden meghajlás erősebbé teszi a burzsoá ideológia behatását a munkásosztályra. 19o3.-bb bán Anin már rámutat a mensevikiek hibáira is, akik likvidálni akarták a pártot, majd otzovistálc, lefegyverezni a munkásságot, a bolsevik ok szívós harcot indítottak ezek ellen. Trockij 1912.-ben egyesíti a Anin, ellenes csoportokat, centristaként lép fel, békitgetőként, Anin: szerin ez rosszabb, mint a j0bb9ld.aH elhajlás, A centrizmus alkaliiiazkodási politika, kispolgári ideológia. A mensevikek és esszerek a cárizmus tárao- 7-v gatói, elfelejtik, hogy minden háborút szocialista forradalommá kell átr alakítani. A II.Internacionálé határozatait a SzUK/b/P 03 a bulgár K.P. n lcivül nem tartjálc be a munkáspártok. Trockij, Artov 60 Autsky kispolgári ideológiája a mensevikek és esszerek körében terjed, nincs egység a párton belül, olyan, mint kellene, a békekötést szeretnék megakadályozni, Bucharin, Trockij meg akarják gyilkolni Sztálin és Szverdlov elvtársakat. Az 1919.VIII.kongresszuson 1 Bucharin ellenzi a középpa^asztsággal való szövetséget. Trockij szerebe nem dicsőséges a Vörös A adseregben sem, hajbókol a régi katonatisztek előtt, a sok régi bolseviket lehetetlen állásba te^zi, ellenzi a munkások nevelését, ellenzi a szakszervezeti demokráciát. Trookij , Bucharin később nyíltan egyesül Eenin ellen, rágalmazzák a pártapparátust, nacionalisták és soviniszták. Tagadták a szocialista építést, azt móndták, C3ak a világfórradalom után lehet Oroszországban szocializmust építeni. Zinovjevistálc és trockisták harcoltak a párt ellen. 1916.-ban Trockij és Zinovjev aláírtak egy nyilatkozatot, hogy abbahagyják pártellenes tevékenységüket, nem hagyták abba. Tagdíjat szedtek, külön illeg-nyomdájuk volt, k érne 3 opor tűk, s ez megismétlődik mindenütt , ahol trockisták varrnak, 1927.-ben Tr0ckijt, Zinóvj evet kizárták a pártból, vissza akartak kerülni, mindent megígértek, alávetik megukat a pártfegyelemnek, visszakerültek, most mát tudjuk, nem volt helyes, folytatták előbbi tevékenykedésüket, ami most már azért volt súlyosabb, mert már tömegeik voltak. 1937.-ben történt teljes likvidálásuk. Várnunk kellett az adatokra, ahogyan most Ajk és Szőnyi ügyében is. Tanulság: Állandó éberség, felügyelet, jólórtesültség, hall-7 /
