Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.105.a/3)

1948-12-23

- » rár ti t • _ / f .. 5 ti matait vesztő, rothadt kapitalizmus. Ma már nincs középút, csak az -imperialisták éa a proletárerők forradalmi tábora és a szocializmus 1 pi^lmár mint világhatalom lep fel, ami azt jelenti, hogy fen tudjuk Itartani a béke állapotot és a háború elkerülésével meg tudjuk vivni Isza^^ágharcunkat. A harc mijiuiiit&--erősebbennek követkéz- B&'fiyu'őfpSí 'lesedik„az ősz /harc. A" mér lioWéí’s^ omyi’k és ennek ere fi­lm megpecsételni/a világ sorsát. Nem mindegy tehát1, hogy or-I sT^p^rffkban hogyan erősödik meg .t,., £|zp,c.ialista szektor és szervezeteink y&gyan viszik az osztályliár6,ötv : ; A Sz.U. az imperialistáft halálos góca. Ezt ők is nagyon jól tudják ós igyekeznek háborús provokációt, kezdeniényefeni, mert ma már csak a hábo­rú az éltető ereje a szocialikmúáhá’jkTi És bármennyire mellettünk állnak is a haladó erők, nem szabad erőinket tűi, az imperializmus erőit pe­dig lebecsülni. Az egyesült államokban., igen erős háborús készülődések ) folynak. Létre akarják hozni az atlanti blokkot, kísérletek történtek már egy földközi tengeri blokk összehozására, valamint egy közelkele­­ti blokkot is ki akarnak.alakitani. Egy gyűrűt szeretnének vonnai a Sz.U. köró. Két világrend áll egymással szemben. ICinában már elveszett az egyesült államok bázisa, ezért,kellett kirobbantani az indonéz há­borút és most az U.S.A, ide igyekszik áthelyezni bázisát, és emellett Japánt is igyekszik kiépteni. Amilyen mértekben csúszik ki kezéből a i bázis Európában, olyan mértékben állítja hél re Németországot és segí­ti a fasizmust. Nincs okunk lebecsülni az imerialista erőket. Kicsúszott ugyan kezükből a világháború következményeként Olaszország, Japán, meggyengült Fran­ciaország és Anglia, mint világhatalom, és ez számunkra kedvező, köz­ben azonban kialakult egy nagy imperialista hatalom, amely az összes kapitalista államokat vazulusává teszi és igy e. kapitalista erők egy­séges irányit ás alá kerültek. Lenin elvtárs szerint azonban az imperialista erők egyenetlenül fejlőd­nek '3 ezt nekünk ki kell használni. A jelen politikai helyzetben pl. Franciaország erélyesen tiltakozik Németország felfegyverzése ellen, mert felvetődik a veszély, hogy elsöpri Franciaországot. Franciorszá^ és Olaszország kormányai egymásközöl;t, tárgyinak az U.b.A. megkerülésé­vel, mondva, hogy mc.; kell vécé ni a latin államok érdekeit az angol érdekeltei szemben. Tehát két tömb kezd• kialakulni az imperialista té~ 0 borban is. Az U.b.A és Angii; az egyik oldalon, a latin országok Fran­. „ ciaország és Olaszország a másik oldalon. A harc m a már nemcsak fegyverekkel, hanem ideológiai téren is folyik, így nem közömbös a harmadik utas politika. A jobboldali szociáldemok­raták ma már nemcsak osztályukat árulták el, hanem saját hazájukat is. /Pl.Poyer/. Az ideológiai harcot tehát megalkuvás nélkül kell vinni a jobboldalisá_gal szemben. Békéért vívott harcunkat nem lehet eszmei, elméleti harc nélkül megvivni. Át kell alakítani a ' szocializmus képére a kultúrát, a művészetet, mindent, aminek nevelő hatása van. Meg kell vivni harcunkat az iskolákban jelentkező kleriká­lis reakcióval, mely szintén az impe: ializmus politikáját viszi. Nem mindegy számunkra az sem, hogyan dől el a harc a többi világrész­ben. Részei vagyunk a nagy nemzetközi egységnek és a világ bármely ré­szében jelentkező szabadságharc a mi ügyünk is. A mi minden cselekede­tünk nemzetközi kérdés is. A norma, amit a Lampartban beállítunk, az egész világ szocialistáinak ügye is. A szovjet Sztachanov mozgalomnak köszönhetjük mi azt, hogy ma itt szocializmus van, mert ha nem építik nehezen, nélkülözve nehéziparukat, mi sem értünk volna el idáig, ahol ma vagyunk. Hogy Kínában győznek a szabadságharcosok, az a mi ügyünk is. Mi a jó normákkal az egész világ szocializmusának ügyét szolgáljuk. Ma már nem kézműves kommunisták, hanem nemzetközi nagyüzemi kommunis­ták vagyunk és ehhez méltó politikát kell folytatnunk, 1949-ben még jobban, mint eddig. o / A >

Next

/
Oldalképek
Tartalom