Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.105.a/3)

1948-10-14

"' /\ """ Jr* ^7-/ 7 e g y z ók ö n ,/ v /'FaltaiétSkt Í948;őkt ,'ber 14.-én, a Magyar Dolgoz 'k V árt ja A.kér. / sw^j«>5fftcnek X.Füzér u.13.sz.a.helyiségében a pártbizottság ülésén. ^Jelen vannak a jeleni'"ti iv szerint. LOpusán elvtárs üdvözli a megjelenteket, ja-áfúlésj megnyitja. Bejelen­ti"© napirendet: Titkíri , t^Áí^lAŰi 'kar dó a, terület,szerve­zés beszámolója. /' Harmat i : A 3 é^es terv ás /ét\és £<é;í 'é^'álátt ’való megvalósi­­tása realitássá v ált Ásott vqlAÖ fce\$díü kiértékelések során kitűnik, hogy vannak üzemek, jmBÍ^e'káöó!;>t'-ig 'tel: jesitették a tervet, de olya­nok is, amelyek túlteljesitetté'k.és igy kiegyenlítődik az eredmény. A brigád mozgalom jo^ megs^«n^ijlVínek íköszönhető nagyrászben a jó eredmény, amelyeknek\az a\ félLdattik, hogy a maguk példájával bele­vigyék a dolgozókat &\versenybe, mert' még mindig nem tudjuk a dolgo­zók egész tömegét megmfe^gatni a ter.v' érdekében. Még mindig egyes ki­­­­emelkedő teljesitménynekűláfszikMű munkaverseny. A 3 éves terv tapasztalatai alapul kedl hogy szolgáljanak egy töké­­‘ letes ötéves tervhez. Azt is kell jelentenie, hogy me szűnik a kül­kereskedelmi 4de ficit Az egész magyar iparnak mentesnek kell. lennie q külföldi válságoktól. Ezért olyan országokkal kell kapcsolatban lennünk, melyek mentesek a gazdasági válságoktól. így elsősorban a a Sz.U., amely most már 3o eve mentes a válságoktól. A most hazaérke­zett bizottság olyan szerződést kötött, amely összes külkereskedel­mi forgalmunk 24 /-át teszi ki. Külkereskedelmi forgalmunk további nagy részét Románia, Jugoszlávia, Lengyelország és mindazon országok felé irányítjuk, amelyek rátértek a szocialista termelés módszerére. . A jövő prespektivájának tehát annak kell lenni, hogy kikapcsoljuk a tőkés országoktól magunkat. Iparunkat teljesen függetleníteni kell még a nyersanyagforrásoktól iámért ezt sokszor felhasználják oly mó­don, hogy időnk'nt megszorítják és ezen keresztül igyekeznek politi­­, kai befolyást szerezni. A Sz.U.-val kötött szerződésben már jelezve van egy messzemenő prés­­ű' pektiva, amely alapja egy következő öt esztendős kereskedelmi szer­ződésnek, amely még szélesebb keretű lesz és olyan értékű, hogy eh­hez hasonló kefeskedeImi szerződést Magyarországon m'g soha nem kö­töttek. A most kötendő szerződésekkel felszabadítjuk termelésünket a kötöttség alól. A reakció ismét egy hazug propagandába kezdett a szerződései kapcso­latban, azonban mi tudjuk, hogy,még soha ilyen előnyös szerződést nem kötöttünk. Pl. lekvárt adunk értékes mezőgazdasági gépekért. Az ötéves szerződés biztosítja nehéziparunk nyersanyagellátást és a tarmelvények nagyrés-zét át is veszi a Sz.U. A múltban a legnagyobb szerződéseket Németországgal kötöttük és szájhamonikát kaptunk érte. Gazdasági megerősödésünket azzal segíti elő a Sz.U., hogy yegitsé­­günkre siet a nyersanyag beszerzésében, lehetővé teszi termel vériyeink elhelyezését.Szükséges, hogy ezt a munkásosztály megértse, és akkor óriási haladás előtt állunk. Az imperializmus számára, igen súlyos veszteség, hogy a Sz.U. és a né épi demokráciák kiestek profitszerzési lehetőségükből és ezzel siet— te tik a tőkés országok gazdasági válságait. A föld népeinek egy 5oo milliós tömbje kiesett a kapitalista világból és ezzel megpecsételte a kapitalizmus sorsát. Már most is tapasztalhatjuk, hogy araig a nyu­­geti országokban sztrájkok vannak, addig mi mindig magasabba^lépünk. Ka visszagondolunk 1945-ig látjuk, hogy a felemelkedés után mindig több problémánk marad el. Problémánk volt az üzemek megindítása, a dolgozók bevitele az üzemekbe, -élelmiszerrel vall ellátásuk, az inF­­­•/;> ' / JA > 1 ' ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom