Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.105.a/2)
1955-07-08
§ 4 *- ‘ - - 3 -* ' f parasztok ujabb százezreit vezessük át a szocialista mezőgazdaság útjára, döntővé tegyük itt is a sz ocialista szektort és Végül is a legszélesebb burzsoá réteget a kulákságot felszámoljuk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres útja, Lenin és Sztálin tanitapainak ingadozás nélküli követése a mi országunkban is. Sztálin elvtár s aláhúzta, hogy e feladat csakis az erős munkásparaszt szövetség létrejöttével oldható neg és oz egyúttal a proletárdiktatúra alapja is. Az átszervezést nem lehet a parasztság akarata ellenére végrehajtani, hanem csak a aolgozó parasztság meggyőzése utján, vagyis a munkás-paraszt szövetség erősödése utján. IIa végrehajtjuk az átszervezést, akkor a aolgozó parasztság, a középparasztság is, végleg szakit a kuláléággal, - megszűnjk ingadozásuk, amely ínga&ozas éppen a kisárute rmelő gazdaságból f lyik. Lenin és áztálin fenti tanításából folyik,‘hogy partunk semmiféle olyan politikát és gyakorlatot nem engedhet meg - és nem is enged neg - amely a munkás-paraszt szövetség gyengítését vonná maga után. Lenin és Sztálin ar ra tanit bennünket, .iog- a mezőgazdaság szoci- i alista átszervezése során két alapvető tételt kell szem előtt tar* te tanunk. Az egyik az önkéntesség elvének szigorú betartása, a urnáik a fokozatosság elvének gyakorlati biztosítása. Mindkét elv betartása megvan a mód, mert a munkásosztály, mint az ország vezető ereje, minden olyan eszközzel rendelkezik, amellyel támogatja, segítheti a szocialista útra tért dolgozó parasztokat". Az önkéntesség sztálini elvét nem megértve, sok kommunista, párt és állami funkcionáriusok erőszakkal próbálták meggyőzés helyett a parasztokat a szocializmus útjára vinni. Ez a módszer olykor" egész járásokra is kiterjedt./Báránya-Szabolcs./ Tapasztalati tény, hogy az erőszakos fejle sztéo egyrészt abból folyik, ho® egyes pártfunkcionáriusok nem bíznak a párt meggyőző erejében, a parasztság felé egy^utat látnak csak, az erőszakos, adminisztratív eszközök alkalmazását, Máarászí, egyesek nerc hallgatták meg Rákosi elvtárs tanítását, hogy állandóan erősíteni, fejleszteni kell a meglévő termelőszövetkezeteket, ho® az elárt jő eredmények győzzék meg a szocialista mezőgazdaság útjáról a dolgozó parasztságot, te Meg kell mondani, hogy ahol ilyen helyzetet teremtettek ott a kulákság is bekapcsolódik." biztat ja az erőszakos fejlesztést, mert tudja ezzel ellentétet szií a munkks-naraazt szövetségen belül /Sásdi járás..'' Mindjárt hozzá kell azonban tenni, hogy az Önkéntesség elvének betartása nem jelenti kát, mintha a termelőszövetkezetek önmagulcfcól, automatikusan, spontánul fejlődnének. Lenin és Sztálin arra"tanítanak, ho® a part* tagjainak, párt funkcionáriusoknak, pártszervezeteknek nap-mint napszüntelenül ioglalkozniok kell a termelőszövetkezetek erősítésével és a szövetkezeti gondolat népszerűsítésével. így kerüljük el az automatikus fejlődés hazug elméletét, valamint az erőszakos fejle sztés romboló eszközének alkalmazását, A fokozatosság elvéről szólva alá kell huzni, hogy Sztálin elvtárs nagyra értékelte a mezőgazdaság szocialista átszervezésében az egyszerűbb szövetkezeti formát. Nálunk az ilyen egyszerűbb szövetkezeti forma pl: a földmüvosszövetkezet. mely társulás" fő célja a termények értékesítése és a falu / fogyasztási cikkekkel vuló .ellátása, E társulásban, mely nálunk a legnagyobb paraszti tömegszervezet - a dolgozó parasztság tapasztalja a szövetkezés előnyeit, Hásonlőan alacsonyabb társulási formák még a termelési társulások / szöllő, dohány/ valamint az 1-es, ós 11-es uitipuan termelőszövetkezetek. Természetesen az alacsonyabb tipus és társulási formák szervezése nem öncél, hanem ; ut a magasabb I11-ao tipusu termelőszövetkezethez és perspektívában a kolhozmozgalomhoz. I /2- _ ii ------ ' I / ' >
