Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/2)
1950-04-21
' 7 ' - * * ^ - 4 - I összekötve lesznek a felajánlások. A kerület egyes üzemeiben vannak kisebb-nagyobb anyaghiányok és van agiá elég jelentős munkaerő felesleg, ezért tervszerűen igyekszünk a munkaverseny uj formáit népszerűsíteni és átvinni a gyakorlatba, munkafegyelem szilágridátsa, selejtcsökkentés, gépkihasználás, minőség, anyagtakarékosság stb. A kerület több üzemében bevezettük és részbet kísérlet alatt áll a darabbérezés. Ez meglehetősen nagy probléma, mert sok helyen a rossz normák miatt félelem van a munkásokban és ennek a kérdésnek a helyességéről elsősorban saját alauszervi vezetőségi tagjainkat kell meggyőzni, hogy mi a darabbérezés lényege, hogy helyesen tudjanak rámutatni az ellenség és az öntudatlan dolgozói által szitott eIgédétlenkedések helytelenségére. I A kerületben 76 alapszervben voltak meg a választások, melyeknek statisztikai megoszlása a következő: Vezetőségi tagok száma 361, ebből nő 139» régi vezetőségi tag 216, 16- 24-évig 46, 25-36 évig I08, 35-5o-ig llo, 5o éven felül 47. Sárzmazási megoszlás: munkás 313» paraszt 4o, értelmiség 17, egyéb 4. Foglalkozás szerint: munkás 296, paraszt —, értelmiség 4o, alkalmazott 11, karhatalom 6, egyéb 8, sztahanovista 2, élmunkás, brigádvezető 32. A jelentés és a Pártbizottság jelentése az Országos Központ felé és a hibáknak ez az összefoglallása, megmutatja a választmány előtt, a pártbizottság munkáját. A súlyt szándékosan a hibák feltüntetésére helyeztem és kérem a pártválasztmányt, hogy tanáoaival, úgy mint a múltban is, segitse, hogy ezt a kritikát fel tudjuk használni a munkánk további menetében. I • 'JHHf Farkas : A beszámoló felett megnyitja a vitát. Pelikán: Gólya elvtárssal mind a ketten hibásak voltak. Gólya elvtárs abban, hogy helytelenítette a kritikát, ő pedic abban, hogy erre az egészet kihúzta. Biztos benne, hogy Gólya elvtars nem igy gondolta. Megállapítja, hogy a kerületi instruktorok gyengék, mert valószínű,ha a kerület kiküldi őket nem a faliújságok és a dekorációk hegnézésére teszi ezt, hanem azért, általánosságban, politikilag megnézzék az üzemei. Szerinte fel kell szerelni a kerületet jő szervező instruktorokkal, akik nemcsak kiragadnak egy pontot, hanem általánosságban látják az üzem munkáját. Javasolja, hogy a osuoszervezetek rendszeresen mehjenek tapasztalatcserére a többi üzemekbe, amelyeknek hasonló a szakmájuk és ott mutassanak rá helyben, amit helytelennek látnak. Egy nagyobb üzem egy kisebbel tartsa szorosan a kapcsolatot, mert a kivülről jövő jobban meglátja a hibákat és a tapasztalatokat állandóan lehetne cserélni. Helyesnek tartaná, ha a Mateip, mint szövő-üzem kapcsolatot tartana fenn a Dreher Fonóval és megbeszélnék közösen a szervezeti és politikai problémákat. A legdöntőbb feladatnak tartja ahhoz, hogy a kerület munkáját meg lehessen javitani, az agitáoiós és népnevelő munka megjavítását. Ez ugyan már többször elhangzott a titkárin, de úgy hiszi, ahogyan ők elhanyagolták, a többi titkárok sem fektettek erre kellő súlyt, és igy visszaesett a politikai munka. Nem volt összevont pártbizalmi értekezlet, ahol kitárgyalták volna, hogy mi a feladatuk. Azt hiszi, hogy helyes lenne, ha először a nagyüzemi, majd a középüzemi és a kisüzemi iiikix bizalmiak részére a kerületi pártbizottság tartana egy értekezletet. Ezt azért is helyesnek tartana, mert az alapszervi titkárok behívása is jó hatással volt a munkájukra és ez a bizalmiak munkájához is bizonyára nagy segítséget jelentene. A kádermunka hiányosságát abban látja, hogy nem foglalkoznak állandóan a káderekkel, a nevelésükkel, osak kapkodó, felszínes a munka, pedig ezt össze kellene kapcsolni az oktatással. Az üzemekben is az a baj, hogy a szemináriumi előadók csak mechanikusan leadják az ahyagot, de káderszempontból nem foglalkoznak a hallgatókkal, nem látják a tani__________________________________________________________JT_____________________________________________________
