Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/2)

1950-04-21

f- ■$!& gr w^f j ( “ | , i I ^ i í -2-t Sztálin o Ív társ mondotta 193o-ba», amikor a kolhozmozgalom nagy silco­­| rolcot ért cl, hogy "mi nőm félünk beszélni a gyengéinkről" és a no­hézségőknél arra int, hogy 11 a fődolog itt a?, hogy bátran beismor­­jük hibáinkat, és legyen erőnk arra,hogy a logrövidobb időn belül fel­számoljuk azokat. A fő nohézség itt az, hogy a .nemrégiben olé'rt erdd­­|. menyek után félnek a hibák beismerésétől és az önkritikától és nem akarják a hibát gyorsan és határozottan kijavítani.," Eddigi kritika nélküli munkánk boláttat ja. velünk Sztálin elvtárs másik mondását * is, ] amelyot Maxim Gorkijhoz irt levelében mond,hogy " nem lehotünk mog » önkritika nélkül." Es a továbbiakban irja, hogy "ez ad anyagot és lökést előrehaladásunknak, » dolgozik alkotó energiája kibontakozásá- I | nak, a verseny fejlődésének, a rohambrigádoknak stb," Mi jokor kap­tuk ezt a kritikát, mert ahogyan Rákosi, elv társ mondotta fobruár lo-i I bos.zédébon, hogy " ahol nőm hallgatják mog, sőt elnyomják a tagság ♦ kritikáját és ahol még kevésbé lehet szó önkritikáról, ott az ut le­felé vezet" Ez a kritika a helyzet konkrét folimoréso, most már minket is megóv attól, hogy továbbra is lofolé menjünk. Éppon mert nem gyako­roltunk munkánkban Lenin- Sfetalin- Rákosi elvtárs kritikára vonatko- i zö tanításait, történhetett mog a Lampart üggyol kapcsolatos magatar­r\ t ás a a Pártbizottságnak, amelyet a mylt héten alaposan kitárgyaltunk és a Pártbizottság mindegyik tagja elvileg is helyesen állt hozzá a. kérdéshez,és a pártszorü önkritikát gyakoroltunk és ebből és a ha­sonló esetekből további munkánkra nézve levonjuk a következtetéseket. Az Országos Szorvezési Osztályon az elvtársak őzzel kapcsolatban rá­mutattak arra, hogy ha munkánk megjavításához őzt a kritikát helye­sen fogjuk felhasználni,és a további segítséget is valóban segítség­ként fogadjuk és felhasználjuk, akkor munkánkmogjavul, mert orré j Kőbányán jo talaj van. A munkánk másik hiányossága, ami fölvetődött, hogy a fe­ladatokat régi munkamódszerokkol akarjuk megoldani. Kincs mog bon- Büttk a bosovlkokra jollemző újra való törokvés, az uj keresése, és a tapasztalatok értékelése, abból az újnak a hasznosítása.Pedig fö­ladatunkat ©nélkül jól megoldani nem lehet. Ezon az eddig mutatko­zó hibán kismértékű javulás tapasztalható, ugyanis a vezotőségvá­­lasztó taggyűlések tapasztalatait rögtön kiértékeljük és azt az olvtár sakkal megbeszéljük. uc oz tormészoteson nemcsak önnél a munkánál kell folytatni, hanem munkánk minden területén arra fogunk töreked- i ni, hogy igyekezzünk megtalálni fez uj feladatok megoldásához az uj módszereket, és azt általánosítani. Munkánk másik hiányosság* , amit í ugyan éreztünk régen, a munkatársakkal való rossz foglalkozás. Ez Abból fakad, hogy ém saját feladatom nem tudtam helyesen megoldani. Az ogyos roszortfololős olvtársak munkáját nem tudtam kellően összefog I lalni, rom adtam munkájukhoz kellő segítséget, és ez rányomta bélye­gét az osztályok összmüködéséro, helyesebben külön-külön. működésük- 1 re. A munkatársakkal, a káderekkel való foglalkozás alapvető téte­leit nőm gyakoroltam, azt, hogy a fiatal olvtársakat a feladatok meg­oldásán koresztül kell nevelni, segíteni, nagyon helytelenül azt hittem, hogy a munkatársakkal való boszélgotés kúrbaveszot idő és , hogy a munkatársakkal foglalkozni nem érünk rá* 'És igy még ma som istnerom a munkatársak problémáit., az ogyos kérdésekhez való állás­­j . foglalásukat, tehát nőm is tudtam sogitségot nyújtani, problémájuk megoldásához. A szervezetek káderkérdéseit úgy oldottuk mog azolőtt, hogy az sértetto a pártoabolüli domokráciát, a tagság jogait. Szer­vo zot óink túlnyomó nagy többségében más üzemből bekerült titkárok vannak és ezok kinevezés utján kerültek a szervezítokbo. Az olvtár­sak erre a hibára is rámutattak és csak most értjük mog ennek az olvi jelentőségét. Egyes konkrét esetekben annakidején mindig abból indultunk ki, hogy minden áron mog kell oldani az illető pártszerve­zet ügyét, és aholyot, hogy körülnéztünk volna abban ja pártszorvozot­­, bon, ogy mást/ üzom folszincn mozgó elvtársit holyoztük oda. 1 __________ ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom