Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/2)
1950-02-16
i r _- : “ 12 - | *r reknek, akik gazdasági vonalon dolgoznak. ígéretet tesz, hogy a jövőben jobban taetja a kapcsolatot §l kerülettel. Gyetvai:5 éve, hogy elkerült a kerülettől és az utóbbi időben mégis fokozottabban érzi, hogy a kerületből indult el. Próbálkozott többször a kerülettől munkát kapni, de semmi konkrét feladatot nem kapott, de ennek ellenére kapcsolatot érez a kerülettel, mert döntően fontos a kapcsolat, minden káder részére, azt hiszi, ezt minden elvtárs érzi. Kontháné elvtársnő beszámolója igen értékes volt, de nem emlitette a kerület kulturális fejlődését. Olyan területen dolgozik, ahol láthatja a kerület kulturális munkáját és.itt konkrétan a filmre gondol. Meg lehet állapitani egy-egy kerület jó kulturmunkáját a szovjet filmek lá- 1 togatottságából. A X.kerület munkáját különös figyelemmel kiséri és a szovjet filmek látogatottsága igen gyenge. A szovjet film pedig igen nagy segítséget jelent a propaganda munkában, de az oktatásban is. Kontháné elvtársnő megemlítette, hogy a gyermekeket milyen módszerrel kívánják elvonni a hitoktatástól. Erre igen jó módszernek találná a vasárnap délelőtti matinékat. Ismételten arra kori a Pártbizottságot, foglalkozzon a szovjet filmek r~~ \ látogatottságával, mert ezzel megkönnyitjük úgy a propaganda, termelés, X*' mint az oktatás munkáját. Florekné : 48-ban került el a kerülettől, de azért aktivan résztvett az oktatási munkában. 2 hónapja, hogy végleg elszakadt a kerülettől. Önkritikát gyakorol és Ígéretet tesz, hogy újra bekapcsolódik a kerületi pártmunkába. Ugyancsak filmvonalon dolgozik és felhívja a figyelmet szintén a szovjet filmek látogatásának fontosságára. Fa.rustyékj_ Kéri az elvtársakat, hogy ne térjenek el a tárgytól. Farkas : 3 éves tervünk alatt a termelés mennyiségét vettük figyelembe és elkerültük azt a körülményt, hogy a termelékenységet kell fokozni, nem vettük figyelembe a munkaerőgazdálkodást. Ha rendelés érkezett, akkor a vállalat dolgozóinak létszámát emeltük. A munkaversenyek kiszélesítésével, a munkamódszer átadásokkal azután emeltük a termelé^ kenységet és most eyges üzemeken felül munkaerő felesleg mutatkozik, igy a Lampartban is. A kőbányai üzemek legnagyobb része feldolgozó üzem és a termelíkenység emelkedése nagyrészben függ az anyagellátástól. Ezen a téren bizonyos mértékű elmaradás van. Rendelkezés az, hogy keretszerződéseket kell kötni, viszont a feldolgozó üzemek mé§ nincsenek annyira profilírozva, hogy előre láthassák, mit utdnak legyártani. Ezen a téren igy nehézségek mutatkoznak az anyagbeszerzési tervek elkészítésében. Ebből az a hátrány származik, hogy egyes üzemek nagyon hosszú szállítási terminusokat adnak. Meg kell említeni, hogy a szocialista iparban feltétlenül szükség van a munkamenetek és a terv szétbontására és az üzembe való le vitelere. A programiroda, gyártáselőkészités, határidő megfelelő kiszélesítésére. Konkrétan megemlíti, hogy pl. a GHEzban lampartnak nagyjelentőségű külföldi megrendelései lennének, de de nem tudnak kalkulációt adni és a szerződések megkötése igy nehézségekbe ütközik. Egy külföldi delegáció nem tartózkodhat itt hónapokat, mig a kalkulációt el tudják készíteni. Ha egyes vállalatoknál ezt a kérdést megnézzük, azt látjuk, hogy az adminisztrációs osztály létszáma százalékos arányban felette áll a műszaki vezetésnek. A műszaki vonal annyira le van kötve, hogy nem tud a helyiség biztosításával és az egyes osztályok megszervezésével törődni. Feltétlenül szükséges volna, hogy egyes műszaki főosztályok és szektorok megfelelően felduzzasztásra kerüljenek. ■ ■ I " — --------------------------------f ' '7T'; '.S * V ' Y?’ ~ Y*7‘ "40- ***■ ■ V«T - - .. r , ^
